20100731

Amelyik házaspár együtt imádkozik, az együtt is marad.

II. János Pál pápa mondta: amelyik házaspár együtt imádkozik, az együtt is marad. Akármilyen hajszás is a mai élet, nagyon fontos, hogy a házaspár naponta megtalálja az időt a közös imádságra. Ahogy a gyerekek “imádkozó” korba kerülnek, megindulhat a család közös imája is, erre is adódik egy kis idő. Ha vasárnap a család közösen vesz részt a szentmisén, akkor alkalom kínálkozik az olvasmányok, a szentbeszéd megbeszélésére. Ezért is fontos, hogy a vasárnap valóban szabad nap legyen, adjon lehetőséget a családi, rokoni, baráti együttlétre, az ügyes bajos dolgok megbeszélésére, a hét folyamán esetleg felgyülemlett feszültségek levezetésére. Milyen változásokon esett át a házaspári, majd a családi ima életetek során? A közös imának milyen gyümölcseiről tudtok beszámolni? (Bíró László)

A házasság szentségében két ember összekapcsolja életét, idejük is egybefonódik.

A házasság szentségében két ember összekapcsolja életét, idejük is egybefonódik. Megszűnik a “te időd” és az “én időm”, ettől kezdve már csak a mi időnk létezik. A teljes önátadás részeként a házasok egymásnak ajándékozzák idejüket, és ezzel gazdagodnak, hiszen mindketten részesei a másik idejének is. A mai élettempó mellett azonban ifjú házasoktól kezdve a többgyermekes szülőkig mindenki azt hangoztatja: nincs időm semmire, sohasem érek rá. Vannak családok, ahol egymásnak csak írásban üzennek, a szülők SMS-ben adnak utasítást gyerekeiknek, így aztán csak a gyakorlati kérdések kerülnek szóba. A “mi történt az iskolában” kérdésre csak a kapott osztályzatok, netán a büntetések felsorolása a válasz, de ha a gyerek megérzi, hogy szüleit igazán nem is érdekli iskolai előmenetele, előbb-utóbb a “semmi különös” lesz a válasz. Ez azért is “hasznos”, mert még kevesebb időt kell áldoznia egymásra a gyerekeknek és a szülőknek. Az érzelmek, barátságok alakulásának megbeszélésére, az élmények feldolgozására, a közösségbe való beilleszkedés segítésére sor sem kerülhet. A szülőknek egymásra sem jut idejük, jó, ha arról tudják egymást tájékoztatni, hogy ki mikor érkezik haza, mit kell megvásárolni, milyen hivatalos ügyeket kell intézni. Az ilyen házaspárokról mondják, hogy nem együtt, hanem csak egymás mellett élnek. A szülők feladata gyermekeiket megtanítani az idő jó beosztására és felhasználására is. Egy kamasz fiú mesélte, hogy amikor édesapja látta, hogy milyen silány könyveket olvas tucat számra, figyelmeztette: mára az irodalom olyan gazdag, hogy a jó könyveknek egy töredékét sem fogja tudni elolvasni egész élete folyamán. Használja ajándékba kapott idejét értékes művek olvasására. Emlékszem, gimnáziumi osztályfőnökünk is szokta mondani: “Atyafiak, jó könyveket ne olvassatok, abból túl sok van, csak a legjobbakat!” (Bíró László)

20100727

A kettő összetartozik.

Az Úr az embert a teremtésben férfivá és nővé alkotta. A kettő összetartozik. Együtt alkotják a teljes embert. Együtt tölthetik be az ember földi küldetését. Nem túl nagy szavak ezek? Hiszen annyian vallják: az ember összefut életében sokakkal, életközösségbe is többekkel léphet, hiszen az a fontos, hogy jól érezzük magunkat. – Valami valahol megbicsaklott. Keressük önmagunk boldogságát, és közben elfeledkezünk felelősségünkről. Arról a felelősségről, amely a férfi és a nő egységében, az utódok felnevelésében, a békés, szeretetteljes családi élet példamutatásában realizálódik. A ne paráználkodj, azt jelenti, ne törj házasságot. A parancsolat a házasságból, mint alapsejtből indul ki. Aki eltér ettől, rossz úton jár. Még soha nem volt olyan magas a válások száma országunkban, mint manapság. Látszólag mindez elfogadott, meg lehet érteni. Azonban egy dolgot nem szabad elfelejteni, felelősségünk az isteni rend bemutatása, megélése a világ számára. Csakis a férfi és nő házassága lehet a család záloga, csakis ez lehet az út a teremtettségi rend megtartására. Áldunk téged, teremtő Istenünk, hogy nem hagysz minket magunkra, hanem hozzánk illő segítőtársat rendelsz mellénk, akivel megoszthatunk gondot és örömöt. Add nekünk Szentlelkedet, hogy igédre figyeljünk, és akaratodat kövessük most és életünk minden napján, az Úr Jézus Krisztus által. Ámen

20100723

Fegyverbe!

Fegyverbe!


Puskagolyóm az Istenbe vetett bizalom.

20100720

A házassági mítoszok leleplezése

„És megismeritek az igazságot, és az igazság szabadokká tesz titeket.” (János 8:32 Károli)

Sokunkat félrevezetnek a szerelemről és házasságról szóló mítoszok. A „tökéletes házasság” mítosza széles körben elterjedt, és nagyon veszélyes. Valóságtól elrugaszkodott elvárásaink, lehetetlen álmaink és varázslatos elképzeléseink félretájékoztatnak, becsapnak és kiábrándítanak minket, így aztán készek vagyunk lelépni abban a pillanatban, amikor fantáziavilágunk összeütközik a valósággal. Csak az igazság szabadít fel arra, hogy beteljesedést találjunk házasságunkban. A következő néhány napban vizsgáljunk meg néhányat a mítoszok közül. Első számú házassági mítosz: A „szerelem-vírus” mítosza, amely határozottan állítja, hogy a szerelem olyan, mint egy betegség, amit el lehet kapni. „Egy varázslatos éjszaka”, amikor éppen a megfelelő időben a megfelelő helyen vagy, és máris összeszedted. Ha elkapod, egész életen át tartó boldogságba lépsz! A baj csak az, hogy amikor kimerülünk három gyerek nevelésében, két munkahely elvárásaiban és a második hitel törlesztésében, a „vírus” eltűnik. A mosogatnivaló, a pelenkák és a napi rutin forgószelében valamit fel kell adni. Így aztán a románc eltávozik a színpadról, és átadja a helyét a valóságnak. Amikor ez megtörténik, a romantikát összetévesztjük az igazi szerelemmel, és tévesen azt gondoljuk, hogy az ment el, és nekünk követnünk kell. Az igazság az, hogy a szerelem nem hal meg azzal, hogy a románc fejet hajt a valóság előtt. Ha két ember, aki valamikor szerelmes lett egymásba, hajlandó kitartani egymás mellett szeretetben a családi élet kihívásai és lehetőségei között, akkor a szerelem újra növekedésnek indul, erősebb és ellenállóbb lesz, mint valaha. A csupán romantikán alapuló szerelem nem fog működni, amikor a „jóban” a „rosszban”-nal találkozik. Az a szerelem, amely azon a döntésen nyugszik, hogy szeretni fogsz „míg a halál el nem választ”, az egyetlen szeretet, ami megbízható, állhatatos és biztos. A szerelem hoz össze minket, de az ilyen szeretet az, ami továbbra is összetart!

Kettes számú házassági mítosz: Az „igazi” mítosza azt sugallja, hogy a boldog házasság egyedül azon múlik, hogy megtaláljuk-e az igazit. Ezt néha a szerencsének, Cupido nyilának, a csillagok állásának vagy a hold sugarának tulajdonítják… sőt időnként még Istennek is. Csak találd meg a megfelelő személyt, és ő majd páratlanul boldoggá, romantikussá, izgalmassá, teljessé és csodálatossá teszi az életedet. El fog jönni, mint ahogy a dal mondja, „az a varázslat”, ami varázsigéjével összetart, és elvezet az örök szerelem csodavilágába. Az egész azon a személyen múlik. Semmit sem éreztél ennél meggyőzőbben igaznak és helyesnek! A család és a barátok tanácsával mit sem törődve feladunk mindent, és teljesen kifordulunk magunkból, hogy megtartsuk ezt a függőséget okozó mágikus történést. Amikor mindez elmúlik (mert el fog!), három dolog történik: 1) sírunk, manipulálunk, megvesztegetünk, később pedig hibáztatunk, gyalázkodunk, és azt állítjuk, hogy alakoskodtak azért, hogy megváltoztassanak, és szerencsétlenné tegyenek minket. „Ő nem az az ember, akihez hozzámentem”, panaszkodunk. Lehet, hogy ő nem az az ember, akire számítottál (az az ember nem is létezik az álomvilágodon kívül), de ő az, akihez hozzámentél, és a probléma nem egyedül rajta múlik. 2) Ráaggatjuk a „nem az igazi” címkét, és vagy keresni kezdjük az igazit, vagy teljesen elegünk lesz az ellenkező nemből, mert azok mind hamisak, hűtlenek és megbízhatatlanok. 3) Felismerjük az igazságot: nem létezik igazi, aki mindig boldoggá tehet minket. Ezen a ponton felszabadulhatunk, és megtalálhatjuk a boldogságot azáltal, hogy mi magunk válunk az igazivá, azzá, akivé Isten teremtett minket, nagylelkűen adunk, és engedjük, hogy mások valóságos önmaguk legyenek, tökéletlen, változékony emberek, és a boldogságunkat Istennél kezdjük keresni!

Hármas számú házassági mítosz: A „teli kincsesláda” mítosza, amely azt sejteti, hogy amikor házasságot kötünk, egy nagy kincsesládára teszünk szert, ami tele van magától újratöltődő jó dolgokkal, garantálva, hogy házasságunk minden különösebb erőfeszítés nélkül örökké boldog lesz. Ennek a doboznak tartalmaznia kell a romantikát, a testi beteljesedést, a nagylelkűséget, az igaz szerelmet, és azt, hogy mindig ki leszünk szolgálva a megszokott módon. Ideális esetben csak belenyúlunk, és kivesszük, amit akarunk ebből a soha ki nem merülő készletből. Az azonnali, kevés erőfeszítést igénylő kielégülés garantált! És mivel ez kezdetben működni látszik, ezért elhisszük a mítoszt. Amíg egy rossz napon belenyúlunk a dobozba, és rájövünk, hogy üres. Ez sokkol minket, csalódottnak, haragosnak, kétségbeesettnek és reménytelennek érezzük magunkat, és arra következtetünk, hogy házastársunk cserbenhagyott, átvert vagy elhagyott minket. Mi másért lenne üres a doboz? És ezen a ponton a mítosz arra ösztönöz: „Itt az ideje egy másik dobozt keresni!” Vagy meghallhatod a felszabadító igazságot: a) a házasság egy nagy kincsesláda, méghozzá egy üres. A te dolgod megtölteni elegendő befektetéssel ahhoz, hogy megfelelő fedezetet nyújtson a gazdag kapcsolathoz szükséges kivétekhez. Jézus azt mondta: „Mert amilyen mértékkel ti mértek, olyan mértékkel mérnek viszonzásul nektek” (Lukács 6:38). b) Azzal kell kezdened, hogy megkérdezed: „Mit szeretnék találni a dobozban?” És azt teszed bele. Aztán azt kérdezed: „Mennyit szeretnék ebből találni a dobozban?” És tegyél bele eleget ahhoz, hogy azt a mennyiséget eredményezze. Látod, a kincsesládád csak egy doboz; nem romlik el, és nem rosszat kaptál. A doboz tulajdonosa vagy, nem az áldozata. Ha elfogadod ezt az igazságot, akkor ez felszabadít arra, hogy gazdaggá és kifizetődővé tedd a házasságodat azáltal, hogy adsz is, nem csak kiveszel!

Négyes számú házassági mítosz: a „házassági körhinta” mítosza, amely azt mondja, hogy beszállhatsz és kiszállhatsz a házasságokból, ha meguntad, ha elégedetlen vagy, ha kimerültél, vagy ha jobb ajánlatot kapsz. Manapság hozzászoktattak minket az azonnali kielégüléshez. Ha nem tetszenek a szabályok, fogjuk a labdánkat és átmegyünk egy másik pályára. „Eldobható” társadalomban élünk, ha valami nem teljesít kielégítően, inkább lecseréljük, mint megjavítjuk. Tragikus módon ezt a gondolkodásmódot átvittük a kapcsolatainkra is, és lecseréljük életünkben azokat az embereket, akik nem a mi kedvünk szerint játsszák a játékot. Minden újabb generáció egyre kevésbé toleráns, türelmes, szorgalmas, rugalmas és kreatív a házasságban, és egyre hajlamosabb arra, hogy lecserélje azt, amire nem hajlandó több munkát fordítani. A „házassági körhinta” mítosza azt mondja, hogy nem kell küszködnünk a házasságunk problémáival. Csak cseréljük le! De az igazság megmutatja, hogy a mítosz nem működik. Az első házasságok több mint 50%-a végződik válással, a második házasságok 65%-a, a harmadik házasságoknak pedig több mint 70%-a. Egyértelmű, ha a házasságról van szó: minél többször csinálod, annál rosszabb! Valójában néhány kivételtől eltekintve, a fájdalmas számok azt jelzik, hogy statisztikailag nagyobb az esélyed, hogy boldogságra találsz a meglévő házasságodban, minden kihívásával együtt, mintha átlépsz egy másikba. Isten módszere a legjobb lehetőséged. Mindig! Amikor Ő azt mondja: „Amit tehát az Isten egybekötött, ember azt el ne válassza” (Máté 19:6), ezzel az a szándéka, hogy a házasságod lehetőségein és akadályain át munkálkodva és növekedve jobb társsá válj, és végül boldogabb házasságot építs!

Ha haragosak vagyunk, tompul az ítélőképességünk

Úgy érezzük, hogy megsértik jogainkat: Ha haragosak vagyunk, tompul az ítélőképességünk, hiszen ha az egyetlen szerszámunk a kalapács, minden probléma szögnek látszik. A lényeg: nem rólad szól mindig minden! Ez különösen igaz a házasságra. Jézus azt mondta, ha kapni akarsz, először meg kell tanulnod adni (Márk 9:35).

A tiltott dolgok sokak számára válnak kísértéssé „mi lesz, ha mégis megtesszük?” címszóval.

Tisztaságra kötelező ígéretek (2Korinthus 6,14–7,1 )A tiltott dolgok sokak számára válnak kísértéssé „mi lesz, ha mégis megtesszük?” címszóval. Mi bajunk lesz, ha mégis megtesszük? Isten eltávolodik tőlünk. És ha megtesszük, amit Isten kér? Áldásában részesedünk. Sokszor e kettősség között vacillálunk. Mindig probléma, ha az olvasott igéket a magunk módján próbáljuk értelmezni. Ha kell, kifordítani az élét. „Mert Isten igéje élő és ható, élesebb minden kétélű kardnál, és áthatol az elme és a lélek… szétválásáig, és megítéli a szív gondolatait és szándékait.” (Zsid 4,12) Nem az embertársi vagy testvéri kapcsolatot kell egymástól elválással megszüntetnünk, hanem a bűneinktől kell megszabadulnunk. Az erkölcstelenség szelei kavarognak körülöttünk. Jó megőrizni a tisztaságot fiatalon. Legyen szó házasság előtti erkölcsi tisztaságról vagy a házasságkötés utáni hűségről. Ebben a tisztaságban kell megerősödni a szülőknek, és továbbadni a gyermekeiknek. Megőrizhető a tisztaság. Vigyázzunk is rá! Legyünk hálásak, mert Isten gyermekévé fogadott bennünket! Dicsérjük Jézust, aki mindezt lehetővé tette számunkra! „Szívemnek mélyén hálaének csendül. Szívemnek mélyén téged áldalak…” (Erőm.Ék 123)
Szívembe térsz és szívemet / szorongatni nem engeded, / elmémbe térsz és ott ragyogsz, / szemembe ülsz és mosolyogsz. (Erdélyi József: Ima) Sokszor beleesünk abba a csapdába, hogy egy-egy jól induló beszélgetés folyamán olyasmi is kicsúszik a szánkon, amit nem szeretnénk. Lehet, hogy nem is vesszük észre, hogy az ilyen “véletlenül” elejtett szavakkal milyen óriási károkat tudunk okozni. Emberi életek, barátságok, sőt házasságok mehetnek tönkre egy-egy ilyen “nem kívánt”, meggondolatlan mondat vagy szó miatt. Ez az ige arra figyelmeztet bennünket, hogy ha a szívünkben olyan érzések kavarognak, amelyek nem helyénvalóak, akkor azt előbb vagy utóbb valamilyen formában ki fogjuk mondani, és annak következményei lesznek. Jézus óv a képmutatástól, óv attól, hogy másnak mutassuk magunkat az emberek előtt, mint amilyenek valójában vagyunk. Nem a farizeusok táborában akar minket látni. Azt akarja, hogy az övéi legyünk, és végezzük el azt a feladatot, amit ő ránk bízott. Ehhez azonban változásra van szükségünk. A szívünket, a gondolatainkat ugyanis csak Jézus segítségével, a Szentlélek erejének segítségével tudjuk átformálni, megváltoztatni. Ha azonban ez megtörténik, akkor ez az egész életünkön meg fog látszódni: az eddig oly fontos dolgok már nem lesznek olyan fontosak. Jut majd idő másokra is, nem csak magunkkal leszünk elfoglalva. Istenem! Te látod az én szívemet. Tudod, hogy mennyi nyomorúságot, békétlenséget, haragot rejt. Változtasd meg szívem érzéseit, elmém nem helyénvaló gondolatait, mert így nem tudok élni. Add a te békességedet, derűdet, megértésedet, hogy én is hasonló módon tudjak embertársaim felé fordulni, őket vigasztalni, bátorítani. Könyörülj rajtam. Ámen.

Sokan vannak, akik megtévesztenek, szép szavakkal, kedves gesztusokkal.

Sokan vannak, akik megtévesztenek, szép szavakkal, kedves gesztusokkal. Amíg el nem érik, amit akarnak, addig mindent megtesznek, hogy bizalmunkba férkőzzenek. Aztán sokszor sajnos hátba döfnek. Amikor hűségről beszélünk, leginkább a házasságra gondolunk, de a hűség nem csak a házasságban kell, hogy jelen legyen. Ott kellene lennie a munkahelyen, a baráti társaságokban is. De ma már nem divat, mivel az én lett az első. Panaszkodunk, hogy nincs kiben bízzak, de vajon mi megbízhatóak vagyunk? Vajon mi, hűségesek vagyunk? Vagy mi is olyanok vagyunk, mint mindenki más? Igyekezzünk változni, hogy így is képviselhessük Istenünk arcát ebben a világban. (Forró Éva)

Minden rossznak gyökere a pénz szerelme.

Pál apostol írja: Minden rossznak gyökere a pénz szerelme. Nem a pénz önmagában, hiszen az egy eszköz, amit sok jó és szükséges vagy éppen nemes dologra használhatunk. Hívő szívvel őszintén kérdezzük meg önmagunktól: mit jelent nekünk a pénz? Nem bízunk benne jobban, mint kellene? Nem jelent nagyobb nyugalmat számunkra, mint Isten gondviselése? Legalább pénze van – mondta valaki a szétesett házasságban élő gyermekének. De mit ér vele? – kérdezhetjük. Semmit, mert pénzen nem lehet boldogságot venni, sem hitet, sem lelki békét. És ezt jól tudják a gazdag, de boldogtalan emberek. Bármennyi pénzed van is, ne abban bízz, hanem az Úrban, aki erős vár, jó fegyver és pajzs (390. dicséret)! Ha kevés pénzed van, akkor is Őbenne bízz! Nem fogsz csalódni.

Nem mehetsz vissza, hogy megváltoztasd a dolgokat.

Nem mehetsz vissza, hogy megváltoztasd a dolgokat. Nem vagy már ugyanaz az ember, és soha nem is leszel. Nem élheted újra az első házasságodat vagy a kisgyermekkorodat. De a Szentírás szerint van három lépés, amit megtehetsz ahhoz, hogy fel tudj állni, túl tudd tenni magad rajta, és tovább tudj lépni:
1) Bocsásd meg, amit mások elkövettek ellened! „…bocsássatok meg egymásnak, ahogyan Isten is megbocsátott nektek a Krisztusban!” (Efézus 4:32)
2) Bocsásd meg magadnak, amit tettél! „…én nem gondolom magamról, hogy már elértem” (Filippi 3:13).
3) Hidd el, hogy Isten tényleg megbocsátott neked, és élj eszerint! „Én, én vagyok az, aki eltörlöm álnokságodat önmagamért, és vétkeidre többé nem emlékezem” (Ézsaiás 43:25).

Fejezd ki szereteted valami figyelmességgel!

Nem kertelek, rögtön csapjunk a lovak közé: milyen a házasságod és a házastársadhoz való viszonyod? Ha „kapcsolatban” vagy, akkor ezen időnként érdemes elgondolkodni. Ha jó a házasságunk, akkor biztosan örömmel foglalkozunk e témával. Ha kevésbé jó, akkor valószínűleg most komorabb arcot vágunk. A jó társ ajándék Istentől, ám az érte való hálaadás és a vele való remek kapcsolat fenntartása személyes feladatunk. Arra buzdítalak, hogy tégy valamit ma, ami örömmel tölti el házastársadat! Fejezd ki szereteted valami figyelmességgel!

A célod ne az legyen, hogy felülkerekedj, hanem hogy kölcsönösen megértsétek egymást!

Nem az a jó házasság, amelyben nincsenek konfliktusok (ilyen nincs!), hanem az, amelyben egyetértésben dolgoznak a házastársak a konfliktusok megoldásán. A célod ne az legyen, hogy felülkerekedj, hanem hogy kölcsönösen megértsétek egymást!

Ne engedd, hogy az életed konfliktusmentes időszakai hamis biztonságérzetbe ringassanak!

Ne engedd, hogy az életed konfliktusmentes időszakai hamis biztonságérzetbe ringassanak! „Legyetek józanok, vigyázzatok, mert ellenségetek, az ördög mint ordító oroszlán jár szerte, keresve, kit nyeljen el.” (1Péter 5:8) Mit kell tennünk, amikor az ördög közelít? „Mindent leküzdve meg kell állnunk”. Sőt: „van hatalma az Úrnak arra, hogy megtartson” (ld. Róma 14:4), nem a saját erőddel, hanem Jézus Krisztus erejével. Magadban könnyű célpont vagy, de az Úr erejével képes vagy megállni, és képes vagy arra, hogy ne add fel. Tehát ma, ha a sátán feltűnik kísértéseivel, jelentsd ki, hogy Krisztusban meg fogsz állni. Add tudtára, hogy kitartasz, amíg a rengés véget ér, amíg a magányosság hullámai elcsitulnak, amíg a házasságod helyreáll, amíg kijutsz az adósságból, amíg a küzdelem véget ér, amíg indulatod elveszti erejét, és többé nem ejt csapdába és nem billent ki egyensúlyodból. Ha kitartasz – Isten megerősít! Pál azt mondta: „Mindenre van erőm a Krisztusban, aki megerősít engem” (Filippi 4:13). Figyeld meg a „megerősít” szót! Nem csupán egyszer erősít meg: ezt újra és újra megteszi. Ő megerősít minden egyes alkalommal, amikor nehéz kihívással nézel szembe, amikor gyötrő emlékek térnek vissza, amikor eszedbe jut tökéletlen múltad, amikor nehéz helyzetbe kerülsz. Az, hogy Istentől erőt nyerj az ellenséggel szembeni megálláshoz, nem megy erőfeszítés nélkül. Ehhez az kell, hogy dicsőítsd Istent, imádkozz, és olyan mértékben merülj bele Igéjébe, ahogy soha azelőtt. De az igazság az, hogy meg tudsz állni, ha meg akarsz!

Minden parázna pillantás rombolja a házasságod kötelékét.

Minden parázna pillantás rombolja a házasságod kötelékét. Minél kevésbé kívánod a házastársad, annál inkább fogsz olyan dolgokat keresni benne, amelyekkel igazolhatod a fantáziáidat. És ami a legszomorúbb ebben, sohasem fogod megtudni, milyen jó lehetett volna a házasságod. Ahhoz, hogy győzni tudj, egyszer s mindenkorra el kell döntened, hogy teljesen elkötelezed magad Istennek. Íme három ige, melyekre szükséged van, hogy így élhess: 1) „Szövetséget kötöttem a szememmel, hogy ne tekintsen kéjvággyal…” (Jób 31:1 NIV). Mielőtt Dávid bajba került volna Betsabé miatt, ezt olvassuk: „…meglátott a tetőről egy asszonyt, aki éppen fürdött… kérdezősködött az asszony felől… és magához vitette őt…” (2Sámuel 11:2-4). Figyeld meg jól a folyamatot: „meglátta”, „kérdezősködött”, „magához vitette”. Ha az, amire nézel, nem a tiéd, azonnal fordítsd el a tekinteted! 2) „Foglyul ejtünk minden gondolatot a Krisztus iránti engedelmességre” (2Korinthus 10:5). Tartsd fenn a rendet az elmédben! Ahelyett, hogy megadnád magad az álmodozásnak, az internetnek, a magazinoknak vagy bármi másnak, töltsd meg az elmédet Isten Igéjével és a házastársaddal töltött legszebb pillanatok emlékeivel! „Szívembe zártam beszédedet, hogy ne vétkezzem ellened” (Zsoltárok 119:11). 3) „Minden féltve őrzött dolognál jobban óvd szívedet!” Dolgozz azon, hogy erősödjön a házastársad és közötted lévő kötelék! Dönts a szeretet mellett, ha nem is érzel így, és szereteted kivirágzik! És ha szükséged van rá, keress valakit, aki segíteni tud. „A barát testvérül születik a nyomorúság idejére” (Példabeszédek 17:17 KJV). Néha a győzelem és a vereség közötti különbség olyan kicsi, mint ötpercnyi telefonbeszélgetés és együtt imádkozás valakivel, aki megért.

Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, és teljes lelkedből, és minden erődből.

Minden fájdalom azért van ezen a földön, mert az ember elszakadt Istentől, és nagyon egyedül van. Hiába nyújtja kezét egy másik ember felé. Semmi más értelme nincs a szerelemnek, a házasságnak, minthogy olyan valakit keresel, aki megért és szeret. Hadd mondjam a legnagyobb parancsolatot: “Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, és teljes lelkedből, és minden erődből.”

Mi az én elhívásom?

„Mi az én elhívásom?” – kérdezed. Beletartozhat ebbe a munkád, a házasságod, a szülői teendőid, a baráti kapcsolataid. Az elhivatásod szólhat a lakókörnyezeted felé, vagy vonatkozhat a gyülekezetben vállalt önkéntes munkára. Egy dolog biztos: amikor Isten szólít, akkor ez „a te időd”. Sokszor kísért minket az a gondolat, hogy most csak „maradjunk valahogy a víz felszínén”, várva egy kedvezőbb alkalmat vagy fontosabb lehetőséget. Nem, nem te választod meg az idődet, ezt Isten teszi! A zsoltáríró azt mondja: „Életem ideje kezedben van…” (Zsoltárok 31:16 Károli). 2) Isten különleges embereket küld, hogy tanácsoljanak minket. Mordokaj nélkül Eszter talán sohasem értette volna meg elhívását. És az ő segítsége nélkül talán sohasem tudta volna megragadni. Tehát: Ki a te Mordokajod? Ki ismer elég jól ahhoz, hogy segítsen tisztázni, mi is az elhívásod? Ki szeret eléggé ahhoz, hogy szembesítsen, amikor elvéted az utat, vagy erősítsen, amikor fel akarod adni, és vissza akarsz fordulni? Egyikünkben sincs meg az összes erény, mindannyiunknak vannak gyengeségei és látásunkban holttér. Ezért küld Isten másokat, és ezért van szükségünk rájuk!

Mai világunk legnagyobb átka és nyomorúsága az elidegenedés.

Mai világunk legnagyobb átka és nyomorúsága az elidegenedés. Nem bízunk egymásban, nem kívánjuk a közösséget, egyedül próbál mindenki boldogulni a szürke tömegben. A teremtéstörténet egyik legszebb szimbóluma, hogy „nem jó az embernek egyedül lennie, alkotok hozzáillő segítőtársat”. Ez a két szó nem csak a házasságnak, az egész társadalomnak alapja: minden társ legyen hozzáillő és segítőtárs. Hozzáillő, nem idegen, nem ellenfél, nem is azonos vele. Kiegészítő társ. És segítőtárs, akivel együtt el lehet érni azt, amit külön-külön egyik sem érhet el. Erre van ma is szüksége minden embernek, akár tudja, akár nem. De ez nem érhető el úgy, hogy várom, keresem, próbálom megragadni azt, aki majd engem felemel. Csak úgy, ha azt keresem meg, akit én tudok felemelni, ha kell. És az a boldogság, ha két olyan ember találkozik, hogy mind a kettő a másikat kívánja felemelni. Biztosak lehetnek benne, hogy „szép eredménye lesz fáradozásuknak”, és mindig lesz, aki felemelje azt, aki éppen elesik. Istenem, köszönöm, hogy társat rendeltél mellém. Ha már megtaláltam, neked köszönöm. Köszönöm, hogy tudom, mellettem áll, kiegészít, készen arra, hogy segítsen, ha arra van szükségem, felemeljen, ha akár testileg, akár lelkileg elesőben volnék. Ha még nem találtam meg, köszönöm, hogy tudhatom, hogy megvan, hogy él az, akit mellém rendeltél, akinek rám, akire nekem van szükségem. Segíts, hogy megtaláljam. Segíts, hogy ne veszítsem szem elől más szempontokra figyelve. És ha mai világunkban, pillanatnyi haragomban úgy tűnne, hogy tévedtem, add, hogy jól gondoljam meg, nehogy eldobjam azt, akit te adtál mellém. Te adj mellénk másokat is, munkatársakat, igaz barátokat, akikkel együtt tudjuk elérni nekünk rendelt szép eredményeinket. Ámen. (Varga László: Isten asztaláról)

Komolyra fordítva, ha a negatív hozzáállás és a keserűség aláássa házasságodat

Komolyra fordítva, ha a negatív hozzáállás és a keserűség aláássa házasságodat, itt az ideje néhány változásnak, a következők segítségével.
1) Emlékezz a történtekre! Valószínűleg jó barátként kezdtétek. Tehát kérdezd meg magad, hogyan bánnál a legjobb barátoddal, ha kapcsolatotokban problémák merülnének fel. Nem ítélkezően és védekezően,igaz? Kezdetben mi vonzott titeket egymáshoz? Mikor lettetek szerelmesek? Hogyan viselkedtetek, amikor jól mentek a dolgok? Idézd vissza emlékezetedben a legjobb pillanatokat és ismételgesd őket!
2) Összpontosítsd gondolataidat arra, hogy Isten mire képes! Ne a társad legjobb tulajdonságaiban bízz, hanem kezdj el hinni abban, hogy Isten teljesen át tudja formálni kapcsolatotokat. Ne feledd, sokkal inkább képes vagy arra, hogy megváltoztasd a házastársadra vonatkozó véleményedet, mint azt gondolnád. Tehát koncentrálj a házasságoddal kapcsolatban azokra a dolgokra, melyek “jó hírűek”!(Filippi 4:8)
3) Alakíts ki magadban figyelmes viselkedést a kapcsolatotok érdekében! Írj egy listát azokról a dolgokról, amelyekről tudod, hogy házastársadat boldoggá tennék! Figyelj a részletekre is! Például öleld meg férjed, ha hazaérkezik a munkából egy kemény nap után, vagy segíts feleségednek a házimunkában. Légy figyelmes! Töltsd meg újra a kapcsolatotokat figyelmességgel, előzékenységgel!
4) Nézd a társadat Isten szemével! Megpróbálni úgy szeretni másokat, ahogyan Isten szeret minket, ez jó szabály minden kapcsolat számára, csak nem a házasságra. És ha nem szereted magad, emlékezz arra mit mondott rólad Isten: áldott vagy… szeretett …értékes… és csodálatosan megalkotott!
“Isten… adja meg nektek,az egyetértés lelkét…”(Róma 15:5)

Két módja van az igazság elmondásának.

Két módja van az igazság elmondásának. Az „ami a szívemen, az a számon” stílus, amely csak mélyíti a szakadékot, vagy a biblikus mód: „az igazságot követvén szeretetben”, amely feloldja a konfliktust, és megerősíti a kapcsolatot. Tegyük fel, hogy egy házaspár azért veszekszik, mert a férj rendszeresen elkésik. Hogyan mondhatja el a feleség az igazságot szeretetben úgy, hogy mondanivalóját a férj meghallja? Íme egy öt lépésből álló folyamat, amely hatékony a házasságban, barátságban vagy a munkahelyen.
A feleség mondhatja ezt: 1) „Csalódottsággal tölt el…” Nem hibáztat, nem támad, csak őszintén kifejezésre juttatja a saját érzéseit. 2) „…ha elkésel” Nem ítélkezik, nem szidja a másikat, csak konkrétan leírja tettét. 3) „Ez mintha azt mondaná nekem, hogy az én időm neked nem igazán fontos.” Nem tart erkölcsi prédikációt, csak őszintén megosztja érzéseit. 4) „Kérlek, próbálj meg időben érkezni, vagy hívj fel, és mondd meg, hogy mikor érsz ide!” Ahelyett, hogy a régi dolgokra összpontosítana, amin a férj már úgysem tud változtatni, azt mondja el, hogy mit szeretne, ha másként tenne legközelebb. 5) „Hajlandó lennél ezt megtenni értem?” Nem követel, és nem tartja magától értetődőnek, csak mérlegelést és együttműködést kér. Ha a férj beleegyezik, akkor megszületik a „megállapodás”. A feleség szívből megköszöni és jutalmazza a férj minden olyan erőfeszítését, ami ennek az ígéretnek a teljesítésére irányul. Elmondhatjuk, hogy eredményesen kiigazította a kapcsolatukat azáltal, hogy a férjét ellenség helyett szövetségesévé tette, és újradefiniálta a célt közös célként, nem pedig úgy, mint amit „ő tesz férjéért!”. A Biblia azt mondja, hogy csak akkor tudunk „együtt járni”, ha „megegyeztünk” (Ámósz 3:3).

Az embernek csak testi felelőssége van az övéivel szemben.

Kár, hogy az embernek csak testi felelőssége van az övéivel szemben. A gyereknek mindene meglegyen, jó állása, jó házassága. A nyugdíj után is ezért dolgozunk vadul. A gazdag már látta, hogy az egész vagyon nem ér semmit. Halálod pillanatában egy percet nem vehetsz a pénzeden. Vajon ha lehetne, mit üzennének a halottak? Talán úgy lennél, mint a gazdag: “Nem úgy, Atyám, Ábrahám!” Azt gondoljuk, mi tudjuk jobban, mit kellene tenni. Vegyük nagyon komolyan: a pokolból nincs üzenet! A gazdag azt hitte, ha a halottak közül megy vissza testvéreihez valaki, megtérnek. Az Ige világosan megmondja: “Ha Mózesre és a prófétákra nem hallgatnak, az sem győzi meg őket, ha valaki a halottak közül feltámad.” Egyetlen valaki van, ki a halálból feltámadt, aki a pokolból visszajött. Imádkozzuk: “Szálla alá poklokra, harmadnapon halottaiból feltámadt.” A halálból feltámadt, poklot és Ördögöt legyőző Jézus volt. Jézus megsemmisítő csapást mért a Sátánra. Ha igazán az “Övé vagy”, ha életedet odaadtad már a győztes Jézusnak, akkor számodra megsemmisíttetett az Ördög. Jézus a kereszten átszögezett kezekkel, lábakkal a kígyó fejére taposott. Csinálhatsz bármit, nem lesz üdvösséged, míg szívedet nem moshatta meg a Bárány vére. Nem adatott más név, amellyel megtartatunk, csak egyetlen: Jézus neve. Más nem segíthet, csak a feltámadott, győztes Jézus.

A szexuális életnek egyetlen helye van: a házasság!

A bűnnek büntetése van. A Biblia nagyon világosan beszél a házasságról. A szexuális életnek egyetlen helye van: a házasság! A házasságba ne úgy menj bele, hogy majd meglátom, jó lesz-e vagy nem. “Az a papír” annyit jelent, hogy vele maradok, vele megelégszem, hozzá akarok tartozni, hogy ketten egy testté legyünk. Isten ragaszkodik az isteni rendhez. Megmutatja, hogy az a gyermek lesz az ő szolgája, aki házasságból származott. Isten Dávid után Salamont segíti a trónra, és ő fog templomot építeni. Salamon Jézus előképe. Jézus az a Fiú, Aki házat épít. Isten kézzel csinált templomokban nem lakik (Acs 7,48). Élő kövekből épül a ház, az Egyház. Isten egyetlen házat épít. Csak azok a kövek, azok az emberek épülnek be, akik őt keresik. Ennek a háznak fundámentuma a golgotai kereszten függő Jézus Krisztus. Belegondoltál már, hogy mibe került Istennek ez a drága alap?! Ráépítetted-e életedet, örök életedet erre az egyetlen fundámentumra? A legrettenetesebb dolog, ha valaki erre az alapra fát, szénát, pozdorját épít (1Kor 3,12). “ő csinál az én nevemnek házat” (10. vers). Isten minden gyermekét fel akarja használni az építkezésben. Isten ma is munkatársakat keres az ő országának építéséhez. Kész vagy-e betölteni azt a szolgálatot, amit Isten neked szánt ebben az építkezésben? Jézus az életét adta értünk, mi is kötelesek vagyunk életünket adni atyánkfiaiért.

20100718

A nőt nem a férfi fejéből vette Isten, hogy felette álljon, nem is a lábából, hogy járjanak rajta, hanem az oldalából, hogy egyenlő legyen vele, közel a karjához, hogy megvédjék, közel a szívéhez, hogy szeressék.

20100710

Jobban meg kellene becsülnünk a házasságot, ami Isten teremtésbeli jó akarata.

Jobban meg kellene becsülnünk a házasságot, ami Isten teremtésbeli jó akarata. Jó házasságot azonban csak akkor tudunk vezetni, ha hisszük, Isten rendelte mellénk a “hozzánkillő segítőtársat”. Beleálmodni a hétköznapok forgatagába a minket létrehívó Istent – ahogyan az apostol mondja – kegyelem kegyelemre… Ebben az állapotban világos, hogy Isten szeret a házastársamon keresztül is, s hogy én is képes vagyok szeretni őt úgy, ahogyan van. Ebben a kölcsönös elfogadásban valósulhat meg az igazi, őszinte kommunikáció, s talál utat egyik lélek a másikhoz. Isten gondviselésének felismerésében fedezzük fel, hogy Isten minket nemcsak a földi létre egymásnak, de mennyei országába is teremtett, s Jobban meg kellene becsülnünk a házasságot, ami Isten teremtésbeli jó akarata. Jó házasságot azonban csak akkor tudunk vezetni, ha hisszük, Isten rendelte mellénk a “hozzánkillő segítőtársat”. Beleálmodni a hétköznapok forgatagába a minket létrehívó Istent – ahogyan az apostol mondja – kegyelem kegyelemre… Ebben az állapotban világos, hogy Isten szeret a házastársamon keresztül is, s hogy én is képes vagyok szeretni őt úgy, ahogyan van. Ebben a kölcsönös elfogadásban valósulhat meg az igazi, őszinte kommunikáció, s talál utat egyik lélek a másikhoz. Isten gondviselésének felismerésében fedezzük fel, hogy Isten minket nemcsak a földi létre egymásnak, de mennyei országába is teremtett, s az örökkévalósághoz vezető útnak egyik különösen is lélekformáló szép állomása a házasság… (Frankó Mátyás)

Aki irántunk való szeretetből jött, tele volt csapdákkal.

Jézusnak sok oka lett volna hátrafordulni, amikor az Úr elküldte Őt erre a földre. Mindjárt a születésénél. Lejött az irtózatos körülmények közé, otthagyva Isten szeretetét, amit a menny jelentett számára. Végig, egész életén át annyi fájdalom és csalódás érte, ami bennünk azt ébresztette volna fel, hogy megfordulunk. Mennyi szolgálatnak fordítottál már hátat, mert nem ment, és kijelentetted: nem csinálom tovább! Jézus útja, Aki irántunk való szeretetből jött, tele volt csapdákkal. A farizeusok, az írástudók állították neki. Az a nő, akinek hét férje volt, kié lesz a feltámadás után? Szabad-e a császárnak adót fizetni? Meg kell-e kövezni a házasságtörő nőt? Amikor a néma ördögöt kiűzi, azt mondják: Belzebub van benne! Amikor a gutaütöttnek azt mondja: Bízzál, fiam! – istenkáromlónak nevezik. Bennünk megfordult volna, hogy érdemes-e ilyen emberekért élni. De Jézus csodálatos biztonsággal lépi át ezeket a csapdákat. Az Úr Jézuson a legmélyebb sebeket az övéi ejtették. Az ellenségeire nem fakadt ki. De amikor lemegy a megdicsőülés hegyéről, és látja, hogy tanítványai nem tudnak a holdkóros fiún segíteni, azt mondja: Hitetlen nemzetség, meddig tűrlek még titeket? Át kellett élnie, milyen lélek van tanítványaiban, akik azt akarták, hogy tűz szálljon alá arra a falura, amelyik nem fogadta be Jézust. Nem azért jöttem, hogy elveszítsem az emberek lelkét, hanem hogy megtartsam. Nem azoktól az emberektől szenved Jézus, akik azt mondják, hogy nem Isten Fia. Azoktól a sebektől szenved, amiket az övéi ütöttek rajta. Nem fordul hátra veled és velem kapcsolatban sem. Júdástól sem, aki mellette lopott, mellette lett áruló. Jézus ennek ellenére szerette övéit, és mindvégig szerette őket.
Jézus látszólag, de csak látszólag(!) szól a válás ellen. Ha valaki paráználkodik, azaz hűtlenné válik, akkor még Jézus is “helyénvalónak” tartja az elválást. Nemcsak embertársával paráználkodhat valaki – ezt nevezik meleg-csalásnak -, de paráználkodhat valaki itallal, kártyával, droggal stb., sőt még munkával is – ezek az ún. “hideg-csalások”. Ha azonban két ember esküvel is fogadja egymásnak, hogy jóban-rosszban kitartanak egymás mellett életük végéig, akkor megvalósítják Isten akaratát. Egyszeri, s megismételhetetlen életünket feláldozhatjuk a “páros lét oltárán”, de ebben jelen kell hogy legyen a kölcsönösség, azaz a szabad akarat – enélkül csak múlandó érdeken nyugszik a párkapcsolat. Egyik ember sem lehet olyan arrogáns, hogy pimasz módon kihasználja társa egyszeri és soha meg nem ismétlődő életét! Ajándékai vagyunk egymásnak, s ha nem így tekintünk fiatal korunkban jövőnkre, akkor prédának, skalpnak, élvezeti eszköznek, azaz “tárgynak” tekintjük a másikat, akiben pedig ugyanúgy Isten lelke rejtőzik, mint bennem, s minden emberben… Jézus Urunk tehát azt jelenti ki a farizeusoknak, s egyben minden kor emberének is: tartsák, tartsuk tiszteletben az isteni, életet védő törvényeket, valósítsák, valósítsuk meg az Isten szeretet-akaratát az élet minden területén. Azaz éljen mindenki úgy a házasságában – ha abban élhet -, hogy az az egység, amit amit az Isten szerzett, azt ne kelljen embernek szétválasztani…

Isten igéje védi azt a kapcsolatot, amelyre a teremtés hajnalán rámondta: Íme igen jó.

Isten törvényének megtartása boldoggá tesz. Ezzel szemben vallja a világ, hogy a boldogság a partnerek cserélgetésében, az adott eskühöz való hűtlenségben található. Vajon kinek van igaza? Felmérések kimutatták, hogy az egymáshoz hű házastársak tovább élnek, mint azok, akik egyedül vagy az „élettársat” váltogatva kalandoznak. Isten igéje védi azt a kapcsolatot, amelyre a teremtés hajnalán rámondta: Íme igen jó. Vajon mit rontunk el, hogy sokan a házasságot nem jónak, hanem börtönnek élik meg? (Gerőfiné dr. Brebovszky Éva)

Isten szolgája, és azután van egy mellékfoglalkozásunk

Isten szolgája, és azután van egy mellékfoglalkozásunk: orvos, ügyvéd, kőműves, földműves. Sokféle foglalkozás lehet, de a főfoglalkozás az, amit az Úrtól kaptunk. Az Úr most felteszi a kérdést, hogy melyik a nagyobb, és melyik a fontosabb? A zsoltár így folytatja: “Uram, a Te erősségedben örül a király.” Sok-sok évnek kell eltelnie egy ember életében, amíg igazán erőtelenné lesz. Istennek össze kell törnie elgondolásaimat, ügyességemet, képességemet ahhoz, hogy felajánlhassa az Ő erejét. Szükséged van-e már az Ő segítségére, vagy még magad is elboldogulsz? Dávid tudta, hogy egyetlen segítsége csak az Úr, és ennek örvendez felettébb. “Szívének kívánságát megadtad néki; és ajkainak kérését nem tagadtad meg.” Vajon szíved kívánsága egy az ajkad kérésével? Sokszor azt imádkozzuk, amit imádkozni kell. Szépeket tudunk kérni, de az Úr látja, hogy mi van a szívünkben. Dávid király életet kért az Úrtól. Talán sokszor volt már neked is drága ez a szó: “élet”. Talán házasságkötéskor, vagy amikor megismerted az első szerelmet. De minden, amit ez az élet ad, rövid ideig tart. Az élet nem az, amit mi annak gondolunk. Jézus mondja: “Én vagyok… az élet!” (Jn 14,6). Testi életünk egyetlen értelme, hogy isteni életet hordozhassunk magunkban. Jézus jelenlétével jár a szent, tiszta, csodálatos öröm. Naponta találkozhatsz Vele.

A gyermekednek el kell hagynia téged, hogy ragaszkodni tudjon társához, akit Isten ad neki.

Isten két alapelvet adott az egészséges házassághoz az 1Mózes 2:24-ben: elhagyást és ragaszkodást. A gyermekednek el kell hagynia téged, hogy ragaszkodni tudjon társához, akit Isten ad neki. Fektess hát be a boldogságukba azáltal, hogy a saját életedet éled, és hagyod, hogy ők is éljék a sajátjukat. Ha könnyebbé teszed számukra, akkor saját magad számára is könnyebbé teszed!

Isten irgalmas, tapintatos, figyelmes, olyan szerető szíve van, amelyik megérti az embert.

Isten irgalmas, tapintatos, figyelmes, olyan szerető szíve van, amelyik megérti az embert. Tudja, és érti a gondolataidat is. Figyelj nagyon, próbálj belül csendben lenni, mert Isten személyesen hozzád, a megrepedt nád életedhez kíván szólni. A lelki repedésekről szeretnék beszélni, mert a Biblia elsősorban lelki könyv. Sokszor már gyermekkorban kezdődik a repedés, amikor a gyermek olyan dolgokat lát, amiket nem szabadna. Aztán folytatódik a repedés az iskolában, vagy az első szerelemben, amikor nem úgy történnek dolgok, ahogyan elképzeltem. Jön a házasság, ami nagyon sokszor az élet legnagyobb törése. Az ember azt gondolja, hogy mindig szeretni fogjuk egymást, aztán az első szeretetlen szavak után úgy érzi, hogyan lehet ezt túlélni? Van-e egyáltalán ép rész még a nád életeden? A repedés oka mindig a bűn. Gondolj arra, hányszor mondtál valami olyan mondatot, amivel melletted talán tönkrement valaki. Bár az az irgalmas, tapintatos szeretet lehetne bennünk is, amivel Jézus nézett minden emberre. Jézus nem csak “nem tör”, hanem a pislogó gyertyabelet sem oltja ki. A mi gyertyánk belül a hitünk. Nem az, amit nagy hangon mondasz, hanem ami belül, rejtetten van. Nagyon kicsi fény, de már világít, már ég, már melegíti a szívedet. Nagyon vigyázz a magadéra is, a másokéra is! “A törvényt igazán jelenti meg.” Jézus életében nem volt bűn, álnokság, tiszta volt a kívánságtól, az indulatoktól. Ő nem csak mondta a törvényt, hanem betöltötte.

Hogyan tehetem én Jézust az életem urává?

Hogyan tehetem én Jézust az életem urává?
Jézus az élő Ige. Isten pedig azért adta nekünk az írott Igét, hogy felfedje számunkra az élő Igét. Adj Isten Igéjének — főként az Újszövetségnek — első helyet az életedben. Ha megteszed, ezzel Jézust teszed az első helyre! Engedd meg, hogy Isten Igéje irányítsa az életedet.
Engedd meg, hogy az Ige legyen az életed Ura. Engedd meg, hogy az Ige uralkodjon feletted. Ha ezt megteszed, valójában Jézusnak engeded meg, hogy uralkodjon feletted, mert Jézus és az Ő Igéje egyek.
Mi olyan korban élünk, amikor komolyan kell venni a szellemi dolgokat, és tudnunk kell, hogy mit mond a Biblia a szeretetről, az életről, az otthonról, a házasságról és a gyermekekről.
Engedd meg Isten Igéjének, hogy irányítsa az életedet. Ha Jézust teszed életed Urává, akkor az Ő írott Igéje az Ura az életednek.

Ahhoz azonban, hogy egy házasságban kincset találjunk, ahhoz tudni kell egymást krisztusi szeretettel szeretni.

Hallottam nyáron egy lelkész házaspártól egy néhai Csiha Kálmán püspök úrtól hallott, nekik szánt mondatot, hogy egy feleség a férjét négyzetre is emelheti, de gyököt is vonhat belőle. Persze ez bizonnyal visszafelé is igaz! Ahhoz azonban, hogy egy házasságban kincset találjunk, ahhoz tudni kell egymást krisztusi szeretettel szeretni. Úgy szeretni, hogy azon fáradozom, hogy a másik boldog legyen. Ha az ő boldogságát keresem, akkor valóban kincs lehet számára. Ha ő pedig az enyémet keresi, akkor kincs lesz az én számomra. Sajnos manapság mindenki csak a maga boldogságát keresi. Ezért mennek hamar tönkre a házasságok. Krisztusnak kell még a házasságban is példaként előttünk állnia.

Hiszen, aki mást felüdít, maga is felüdül.

Ha minden házasságban mindkét fél azon fáradozna, hogy keresse és munkálja azt, ami jó a másiknak, akkor találnák meg a jó ösvényt. Hiszen, aki mást felüdít, maga is felüdül. A szeretet adni tudásának és akarásának nagy áldásai ezek. Nemcsak házasságban, hanem más emberi kapcsolatainkban is így kellene viselkednünk és sokkal több boldog ember élne Isten teremtett világában.

Ha elcsüggednél a kapcsolatotok miatt, próbáld a gondolataidat arra összpontosítani, amit Isten képes tenni

Ha elcsüggednél a kapcsolatotok miatt, próbáld a gondolataidat arra összpontosítani, amit Isten képes tenni8. A Biblia azt mondja, ha kitartóan keressük őt, meg fogjuk találni (ld. 2Krónikák15:2). Ő nem valami távoli Istenség, akinek semmilyen kapcsolata sincs az életed mindennapi kihívásaival. Nem, Ő azt szeretné, ha bensőséges kapcsolata lehetne veled, hogy használd az Ő erejét és hatalmát arra, hogy átalakítsd a házasságodat valami maradandóvá és csodálatossá.

Ha a hitünk megalapozott, szeretetünk nagy, akkor az Úr mellettünk van és segít.

Ha a szeretet és a hit nem működik, hanem működik helyette a harag és a büszkeség, akkor a kísértő győz! Imádkozzunk a házasságokért, hogy békességben és szeretetben tudjanak élni a házasfelek. Mert a mai világban pont a házasságok azok amit a Sátán támad, mert tudja, hogy az egység az ő hatalmát gyengíti. Gondoljunk arra, hogy a “hármas fonal nehezen szakad.” Ha a hitünk megalapozott, szeretetünk nagy, akkor az Úr mellettünk van és segít.

A szeretet mindig adni akar, nem kapni.

Figyelj a szívedbe: nem az örökös nyerni akarásod tette tönkre az életedet, szeretetedet, örömödet? A szeretet mindig adni akar, nem kapni. Van benned szeretet? Tudsz bármit ingyen tenni? Adjatok úgy, hogy érte semmit ne várjatok! A vallásos ember életében sok minden nem más, csak üzlet. Ha nem kapja meg az egészséget, az áldást, hogy minden sikerüljön az életben, akkor csalódott, ökölbe szorul a keze. A legszentebb érzések is haszonra mennek. Hány házasságot kötnek azért, mert a hasznot nézik. Kedves vagyok a tanárhoz, hogy a gyereknek előnye legyen. Van, aki nem is pénzt akar. Magasabb valutában gondolkozik. Lehet, hogy dicséret kellene. Hány ember kész mindent megtenni egy kis dicséretért. Lehet, hogy szeretetet keresel. Hány nagymama mondja, mindent megadok az unokámnak, jobban szeret, mint az anyját. Az elég baj. Ne vedd meg az unokád szeretetét ajándékkal! Ezen a világon pénzért mindent meg lehet venni. Egyet nem: szeretetet. Amit meg lehet venni, haszonért van, az már nem szeretet. Szeretet csak fentről árad, Isten szívéből erre a világra, és ezt nem lehet megvenni. Vajon mi haszna volt Istennek, amikor adta az Ő Egyszülött Fiát – szeretetből? Mi érdek fűzte ehhez? Mi haszna volt Jézusnak abból, hogy otthagyta a mennyet érted – mert téged keresett. Az Ő szeretete az embert kereste, téged, magadat. Jó volna, ha belegondolnál minden kapcsolatodba, hogy mit miért teszek? Bennünk ott van az üzleti szellem. Adok, veszek. Isten csak ad. Jézus az életét adta, és mit kapott? Korbácsot, töviskoronát, keresztet, négy szöget.

Azért adatott nekünk a szerelem ajándékul, hogy kiteljesedjünk: olyankor az ember úgy érzi, mintha angyal lenne, igyekszik bemutatni a jó tulajdonsága

“Férfiak! Úgy szeressétek feleségeteket, ahogyan Krisztus is szerette az egyházat…” (Ef 5,25) Azt kívánja az Ige férfi és nő viszonyától, hogy több legyen önmagánál, hogy mennyei kapcsolatokat ábrázoljon ki. De túl lehet-e szárnyalni a szerelmet? – kérdezhetnénk. Hiszen a szerelemről amúgy is úgy gondolkozunk, mint ami szép, tiszta, nem elégszik meg kevesebbel, mint a teljesség; amikor szerelmesek vagyunk, kivirágzik a világ körülöttünk. Azért adatott nekünk a szerelem ajándékul, hogy kiteljesedjünk: olyankor az ember úgy érzi, mintha angyal lenne, igyekszik bemutatni a jó tulajdonságait, s a nem tetszőeket minél jobban kiirtani. Csakhogy – bár ez nem látszik a boldog jelenben – az ember dolgai csupán ideig valók, a szerelem és a vele járó mennyei boldogság is könnyen elmúlik. Házasságkötés után hamar véget érnek a mézeshetek, a szerelmet megostromolják az addig elpalástolt hibák, “elesik” és “meghal”. Egyik percben akár fel is áldoznád magad a másikért, ám egy hét, egy év vagy egy behatárolható idő elteltével már semmit nem érzel iránta. Küzdenünk kell azért, hogy a szerelem ne az önzésről, önáltatásról, kivetítésről, nemi vágyról, hormonokról szóljon – könnyen becsapja az ember magát, és a másikat is. Nagy mélységekre és erőnkön felüli ellenfélre lelünk önmagunkban. A szerelmes szív szárnyalhat ugyan, ám – igaz az Ige tanúsága – attól még gonosz szív marad. A szerelem erejét nem az érzelmek nagyságával kell lemérnünk, hanem azzal, hogy mennyire tartós. Igazából pedig csak az isteni szeretet tart örökké. Isten irántunk tanúsított szeretete a szerelemnél is mélyebb. Bár látja minden hibánkat, mindenek ellenére szeret. Nem a szerelmes elvakultságával néz ránk, de a szerelmes feltétlen elfogadásával. Így szereti Krisztus az egyházat. Isten új, szeretni képes szívet akar formálni bennünk, de ehhez naponta részesedni kell Belőle, az igazi szeretet forrásából. Át kell adnunk magunkat Neki, szerelmünkkel együtt. Ez szenvedéssel, énünk halálával jár, de az áldozatból áldás fakad. A szerelem tüzét Isten szeretetének tüzébe kell vinnünk, hogy megtisztítsa azt. Ahhoz, hogy szeretni tudjunk, először meg kell tapasztalnunk, mennyire szeret minket Krisztus, aki a kereszten életét adta, hogy életünk legyen. (Kis Zoltán és Kis Mónika)

Senki sem mondhatja amikor az Úr előtt lerogy, hogy Uram bocsáss meg nem tudtam.

Felkiáltó mondatban van leírva “meneküljetek” tőle mert az az ember aki parázna, sajnos szép lassan mindenféle betegségben fog szenvedni. A saját teste ellen vét! Senki sem mondhatja amikor az Úr előtt lerogy, hogy Uram bocsáss meg nem tudtam. Mert minden le van írva a szent bibliában, hogy választani tudjunk a jó és a rossz között. Válasszuk hát a jót, és Istent dicsőítsük az életünkkel. Minden házasságban élő embernek tudnia kell, hogy a szexualitás fontos a házasságban, azt megtagadni manipulálni egymás ellen, nem szabad. De ellenben szabad jó erkölccsel egymásnak tetszeni, igyekezni azon, hogy mindig üdék, kívánatosak legyenek az asszonyok, a férjek, pedig vonzók, udvariasak és gavallérok. A férjek életében a szexualitásnak van a legnagyobb szerepe, főleg fiatalon, okos asszony soha nem engedi, hogy férjét kísértésbe lehessen csalni. Imádkozzunk azért, hogy a házasságokban Isten szeretete, bölcsessége, békessége és áldása legyen minden otthonban.

Feladatok házasságkötés előtt

Feladatok házasságkötés előtt: Mély gödröt kell ásni az alaphoz! (Lk 6,48) Vagyis:
1. Meg kell tanulni az emberek (szülők, testvérek, barátok) elfogadását jó és rossz tulajdonságaikkal együtt.
2. Ki kell kutatni, hogy miben válik javadra pl. apád vagy t anyád természetének egy-egy “érdes” oldala.
3. Ezzel gyakorolhatod az elfogadó magatartást, amire nagy szükséged lesz a házasságban.
4. Gyakorold a hálaadást is jóért és rosszért egyaránt, azzal a bizalommal, hogy Isten mindent javadra adott.

Mivel a világban a nagy szétdobáló ,a Sátán, mindent a feje tetejére állít, így a férfi-női viszonyt is.

Ezek a sokatmondó szavak a hívő emberekre vonatkoznak, de minden házasságban élő hölgy is tanulhat belőle. Mivel a világban a nagy szétdobáló ,a Sátán, mindent a feje tetejére állít, így a férfi-női viszonyt is. Mert a világban a nők vették át az irányítást és így máris ellenszegülünk Isten parancsának. De nem ők ebben a hibásak, mert a bibliát nem ismerő férfiak pedig merő lustaságból engedik ezt mert így nincs annyi felelősségük és munkájuk. Tehát a nők engedelmeskedjenek, hívő bölcs férjüknek, a férfiak pedig szeressék feleségüket. Hát belegondolva a világi férjek amikor saját testüket nem kímélve, isznak, meg dohányoznak és még mást is tesznek a feleségek nem érzik a szeretetet. Imádkozzunk a meg nem tért családfőkért, hogy Jézus munkálkodjon bennük, és legyen az ige az életükben élő és ható.

A test azonban nem a paráznaságért van, hanem az Úrért, az Úr pedig a testért.

Érdekes, hogy csak a férfiakról ír, mert abban az időben ez így volt, de most mikor a nők vették át a férfi szerepét ez is megfordult a világban. A hívő házasságban ezt komolyan kell venni, mert Isten a paráznaságot az egyik fő bűnnek tekinti. A test azonban nem a paráznaságért van, hanem az Úrért, az Úr pedig a testért. (1 Korintus 6:13,) Imádkozzunk a házasság tisztaságáért, és azért, hogy a gonosz csábításának tudjanak ellent mondani a férfiak, de a nők is.

Ebben a világban nagyon sok a sebesült ember.

Ebben a világban nagyon sok a sebesült ember. Van, aki már gyermekkorában megsérült. Szerették a szülei, mégsem vették észre, hogyan sebesül a gyermek. Nagyon sok sebet üt az iskola. A barátok, a szerelem. Sokszor a házasság sem más, mint naponta való újabb sebesülés. Sajnos mi is okozunk másoknak sebeket. Bár kinyitná most Isten a szemünket, és meglátnánk, hogy kritikánkkal, keménységünkkel hol ütünk újabb sebet embereken. Az igazán megsebesített ember: Jézus! Sebeinket Ő viselte, bűneink büntetése rajta van. Amikor Júdás elárulja, fegyverekkel törnek rá, megkötözik, és Pilátus udvarára viszik. Csattan a korbács, fejére nyomják a töviskoronát, kezét és lábát szögekkel verik át. A kereszten ott függ a megsebesített ember, nem félholtan – holtan. Lett volna lehetősége ellenállni, de engedelmesen adta magát, hogy mi meggyógyult emberekké lehessünk. “Az Ő sebeivel gyógyulánk meg” Nincs más út. Az egyetlen híd, ami átvezet halálból az életre, boldogtalan életből a boldogságra, csak a Jézus keresztje. Lépj rá nyugodtan! Lásd meg a hidat kárhozatból az üdvösségre. Nézz fel a kereszt Krisztusára: sok szög van benne! A korbács szögei, a töviskorona szögei, az átszögezett kezek és lábak – biztos híd ez. Merj rálépni, hidd el, sokan mentünk már át rajta.

Azt akarod, hogy az életednek súlya legyen?

Azt akarod, hogy az életednek súlya legyen? Merülj el a Szentírásban! Hasonlít ez a fogamzáshoz. Sem a hímivarsejt, sem a női petesejt nem képes a szaporodásra. Csak ha a sperma behatol, és a petesejt körülöleli, akkor van fogamzás és szaporodás. Ugyanígy van ez a lelki növekedésünkkel is. Ha Isten Igéje és a befogadókész szív találkozik, akkor valami történni fog. Ez egy olyan kombináció, ami mindig működik! Nincs semmi, ami ahhoz fogható volna, mint amikor hosszasan elidőzünk a Szentírás előtt. Ez létfontosságú. Enélkül nem leszel képes meghallani, mit mond neked Isten. Mindig valaki másra kell majd támaszkodnod. El tudod képzelni a házastársaddal való kapcsolatodat ilyen alapon? Mit gondolsz, mennyi ideig tartana a házasságod? Ugyanez igaz az Istennel való kapcsolatodra is. Nincs semmi, ami pótolhatná az Ige első kézből származó, naponkénti állhatatos tanulmányozását.

Az újjászületés által rokonságba kerültél az univerzum Teremtőjével!

Az újjászületés által rokonságba kerültél az univerzum Teremtőjével! Isten gyermeke lettél. Rokoni kapcsolatban kerültél Vele. A rokonság azonban közösség nélkül élettelen. Olyan, mint egy házasság szerelem és közösség nélkül. Az Istennel való bensőséges, mély baráti közösség a hit szülőanyja. És Isten téged személyesen elhívott arra, hogy bensőséges baráti közösségben légy az Ő Fiával.

Ahol ketten egy akaraton vannak, ott mindent megtesz azért, hogy szakadás álljon be.

Az Ördögnek az egyik fő célja az, hogy éket verjen Isten népe közé, hogy szakadásokat építsen ki gyülekezetben, testvéri közösségben, barátságban, házasságban. Ahol ketten egy akaraton vannak, ott mindent megtesz azért, hogy szakadás álljon be. S ehhez nagyszerű szövetségesre lel az önző és kritikus szívű emberben. Engedj Isten Szentlelke munkájának, hogy kapcsolataid Isten előtt is kedvesek, és ezáltal életre szólóak legyenek! Jézus imádságából: “Szent Atyám, tartsd meg őket a te nevedben, akiket nekem adtál, hogy egyek legyenek, mint mi!” (Jn 17,11)

Az emberi kapcsolattartás egyik fontos eszköze a beszélgetés.

Az emberi kapcsolattartás egyik fontos eszköze a beszélgetés. Párbeszéd a családtagokkal, ismerősökkel, és ismeretlenekkel is, aminek tartalmát nagyrészt az önmagukról vagy másokról való megállapítások töltik meg. Mindenki meggyőzően képviseli saját véleményét, bátran ítélkezik, szidalmaz, lekezel vagy vet meg másokat. Az Isten nagyszerű ajándékával, a barátság, a közösség lehetőségével pedig nem tud jól élni. Bár vágyódik rá, és szenved a társas magánytól, mégsem képes tartós kapcsolat teremtésére és (főleg!) megtartására. Minél jobban megismer az ember valakit, annál szembetűnőbbé lesznek hibái – és ez mindkét felet csalódottá teszi. S ekkor elkezdődik a szakadás: először csak belül – ahogyan mondani szoktuk, valami elpattan bennünk – szakadnak el, amit követnek már az eltávolodás látható jelei is. Ezért olyan kevés pl. az életre szóló barátság és házasság.

A házasság, a családi élet az Isten dícséretének legelső helye, ahol megfogan, s növekszik nemcsak a következő nemzedék, de az Isten titokzatos kriszt

Az egyházi közösség nem “angyalok”, hanem emberek gyülekezete. Miben más mégis az egyházi közösség? Ebben a közösségben élők nemcsak a maguk boldogságának a keresésével vannak elfoglava, hanem van istenadta készségük a közösség szolgálatra is, azaz nemcsak részesülnek a közösség áldásaiban, de vissza is adnak abból a szeretetből, amit ők maguk is fölülről kaptak. Ebben a folyamatban a házasság, a családi élet az Isten dícséretének legelső helye, ahol megfogan, s növekszik nemcsak a következő nemzedék, de az Isten titokzatos krisztusi szeretete is…

Amikor Jézus lesz a te Urad, bele kíván majd szólni, hogy milyen könyvet olvasol, hogy mivel töltöd a szabad-idődet, és hogy bánsz a fizikai testeddel

Amikor Jézus lesz a te Urad, bele kíván majd szólni, hogy milyen könyvet olvasol, hogy mivel töltöd a szabad-idődet, és hogy bánsz a fizikai testeddel.
Ha Jézus a te Urad, azt kívánja, hogy beleszólása legyen az anyagi életedbe, vagyis abba, hogy hogyan juss pénzhez, és abba is, hogyan és mire használd.
Ha Jézus a te Urad, megkívánja, hogy szava legyen a házasságoddal, a gyermekeiddel és az otthonoddal kapcsolatban.
Ő akar irányítani abban, hogy mi legyen a foglalkozásod, és hogy hol élj. Igen, Jézus be kíván lépni az életed minden területére, ha Ő a te Urad. Én pedig azt akarom, hogy Ő legyen az én Uram. Te nem?
Ettől lesz áldott a keresztény élet. Amikor Jézus uralkodik felettünk az élet gyengesége, gyarlósága és emberi irányítása megszűnik. Ez emeli fel az életünket a természetes szintről a természetfelettibe.

Az házastársi IGEN a teljes és visszavonhatatlan szövetség megalapítása, elkötelezettséget nyilvánít ki arra, hogy a felek minden körülmények között b

Ameddig a társadalom nem ismeri el a család jelentőségét és méltóságát, nem támogatja a családot mint az élet forrását, addig csak olyan lesz, mint aki lyukas vödörrel próbálja a vizet a kútból kimerni. Az emberi nem megmentése a családokban kezdődik, sőt még előbb, a házassággal, az esküvőn kimondott igaz és őszinte IGEN-nel. Az házastársi IGEN a teljes és visszavonhatatlan szövetség megalapítása, elkötelezettséget nyilvánít ki arra, hogy a felek minden körülmények között biztosan számíthatnak egymásra; ez szilárd védelem az anyagi és testi-lelki megpróbáltatások idején is. A család a társadalom alapsejt-funkcióját akkor tudja betölteni, ha a szövetség nem ideiglenes, fennállása nincs feltételhez, vagy valamilyen körülmény bekövetkeztéhez kötve. Az IGEN tehát nem belenyugvás, az új helyzet tudomásulvétele, hanem egy történelmi-üdvtörténeti út kezdete, amelyet a házasulandók önként, szabadon és teljes szívvel vállalnak (vö. KEK 1662-1663). Ezen az úton ketten együtt, “egy testté” válva formálják a világot, környezetüket, a társadalmat, együtt akarnak boldoggá válni, eljutni oda, ahol a boldogság örök.

A tiszta erkölcs

Aki úgy véli, a szabadság csak kényszertől való mentesség, valószínűleg arra törekszik, hogy másokkal olyan kapcsolatokat tartson fenn, amilyenek neki tetszenek, s nem olyanokat, amilyeneket bárki, akár az Egyház vagy az állam elvár. Senki se akadályozhassa az élet továbbadását tudatosan kizáró nemi kapcsolatait, kiskorúakkal való kapcsolatait, fesztelen, esetleg, csoportos kapcsolatait. Szerinte a “hagyományos” család-felfogás sérti az ő szabadságát. Az így vélekedők azt állítják, hogy a házasság és a család intézménye emberi, vallási, filozófiai vagy politikai konstrukció, tehát emberi eszközökkel felszámolandó. Valójában az emberi természet lényegéhez tartozik, és minden társadalmi rendszerben megtalálta a maga sajátos formáját. Ahol pedig semmi támogatást nem kap, sőt támadásoknak van kitéve, az egyén is, a társadalom is elveszíti egyensúlyát. “Így minden ország támasza, talpköve / A tiszta erkölcs, melly ha megvész: / Róma ledűl, s rabigába görbed. (Berzsenyi: A magyarokhoz)

A megbecsült házasság a szeretet, a hűség a tisztaság jegyében van.

A testvéri közösség a szeretet gyakorlásában nyilvánul meg Krisztus „új” parancsa szerint. A megbecsült házasság a szeretet, a hűség a tisztaság jegyében van. A paráznaság, házasságtörés, bármilyen erkölcstelenség Isten és igéje szerint súlyos bűn. A bűnösökre, ha meg nem térnek, Isten ítélete vár. Nagy emberek ilyen bűnére való hivatkozás, például „Dávid is beleesett a házasságtörés bűnébe”, senkit nem mentesít a bűnnel kapcsolatos felelősségtől vagy ítélettől. Dávid életében viselte a bűn büntetését, Isten megkegyelmezése által nem halt meg, de saját családjában látnia kellett súlyos bűne szörnyű következményeit. Mindenkinek, a házasságban élőknek is, jó az igére, sőt az énekre is figyelni, amely minket és mindenkit vigyázásra, a bűntől való eltávolodásra kér. „Távozz minden bűntől messze-messze el, mert megöl a mérge, hogyha vétkezel.” (HH-R 697) Isten a házasság intézményének megalapítója, ő a házasság szerzését ma sem bízta másra, de ezt nem nehéz igának, súlyos tehernek szánta, mint ahogy erről a Mester tanítványai vélekedtek: „Erre így szóltak hozzá tanítványai: Ha ilyen a férfi helyzete az aszszonnyal, akkor nem jó megházasodni” (Mt 19,10). Az egyedülálló ember örömére és megsegítésére mondta az Úr: „alkotok hozzáillő segítőtársat” (1Móz 2,18c). Maga a Teremtő és minden létesítménye méltó a megbecsülésre. Csak a megbecsült házasság jó, sikeres és áldásos. Imádkozzunk azért, hogy minden létező és leendő keresztyén házasság ilyen legyen!

A feleségemnél nincs jobb nő, és férjemnél nincs jobb férfi, akit Isten hozzám rendelt.

„A szomszéd fája mindig zöldebb” – tartja a mondás. Ez nem igaz például a házasságra. Hiszen igaz az az állítás, hogy feleségemnél nincs jobb nő, és férjemnél nincs jobb férfi, akit Isten hozzám rendelt. Így alkotott bennünket egymáshoz. Ha tiszta szívvel vagyunk a házastársunk felé, ennek jutalma a ragaszkodó és bizalmi kapcsolat. Bár ennek az ellenkezőjét láttatják velünk, de mi megmaradunk a bibliai alapon. Életünk minden területén a bibliai mércét ha betartjuk, Isten jutalmazásában részesülünk. A jutalom nem csak az örök élet. Ha a beszédünk tiszta, és nincs benne rosszakarat vagy bántó szándék, jutalmunk a békességes jó viszony mindenkivel szemben. Ha cselekedeteink tiszták, könnyebben tudunk megbocsátani; ha megsértenek, segítséget kapunk, hogy jó kapcsolatban legyünk mindenkivel. Arra vagyunk hivatottak, hogy lelki életünkhöz megfelelően tisztán éljünk. Tudjuk, a jutalmat nem kikövetelni, hanem kiérdemelni lehet. Isten ad mindenkinek kegyelméből. „Adj, Uram, ma új szívet, Mely hozzád hű és szeret, Jónak vágya hatja át, Hogyha hívod, hallgat rád!” (BGyÉ 216) Legyünk hűségesek ahhoz, aki megtisztít és Szentlelke által segít megmaradni ebben a tisztaságban! Legyünk mindig igazmondók és tiszta beszédűek! Életünk minden területét jellemezze: megéri megtisztult szívűnek lenni és teljes mértékben követni az Urat.

A szerelem elmúlik, de a szeretet megmarad!

“A szerelem elmúlik, de a szeretet megmarad!” – sóhajtanak fel bölcselkedve a régvolt fiatalok, mely mondat igazságtartalma szinte sértően cseng az érzelemhabzsoló fiatal szerelmesek fülében. Szerencsésebb lenne talán azt mondani: a szerelem az idő múltával méginkább erősíti a szövetséget. Ha… ha a hűség nem sérül! Márpedig az gyakran sérül, hiába emlegetjük a hűségnek a morális-praktikus oldalát, hogy ti. egyben tartja a családot, és garantálja a gyerekek biztonságos felnevelését stb. Ha a felek között nincs tartalmas emberi viszony, akkor ez álságos dolog, ráadásul a gyermeknek nem “mintha”, hanem valódi érzelmi biztonságra van szüksége. Számos családi élet válik pokollá, mert a mindenáron való hűséget színlelik benne. Az effajta magatartás azoknak az embereknek a menedéke, akik nem tudnak szembenézni a változással. A házassági fogadalomnak – manapság “sikk” esküt nem tenni -, éppen az lenne a lényege, hogy nem aszerint döntök majd, ami épp a legjobb nekem, mert akkor minden nap elcsábulhatnék. Amikor választok, akkor a választásom értékeli föl azt az egy személyt. Attól lesz ő a legértékesebb, hogy belehelyezem a bizalmamat, és áldozatot hozok érte: lemondok az összes többiről… Ahogyan a párkapcsolati döntésben, ugyanúgy az Istennel való kapcsolatban is általánosan elvárható az érzelmi hitelesség. Enélkül megüresednek szavaink, s erőtelenné válnak cselekedeteink. A “Légy jó mindhalálig!” kívánatos eszméje terhelő ideológia csupán, ha nem vesszük észre, hogy a jóság mindig a hűségből fakad. “Aki a kevésen hű, az a sokon is az!” – tanítja a Mester. A hűséget tehát soha nem körülmények határozzák meg, hanem mindig a hűséges ember formálja a környezetét! Az Élet ‘koronája’ maga a teljességgel megélt élet. Aki múltba mereng, s emlékeihez tapad vagy jővőben ábrándozva kergeti álmai bárányfelhőit, az nem veszi észre, hogy most van itt az Isten, most szól, most akar megajándékozni, s ezzel elmúlasztja a legdrágábbat: az Istenhez kötődő, hűséges, áldott élet lehetőségét… (Frankó Mátyás)

A holtodiglan-holtomiglan érvényes IGEN annak is elismerése, hogy a Teremtő gondoskodott rólunk, testi-lelki társat adott nekünk.

A nagylelkű, igaz és őszinte IGEN-nel kezdődő házasság azonban szövetség, egész életre szóló közösséget hoz létre, és alapsejtje a társadalomnak és az Egyháznak. A házasság közügy, a beleegyezés nyilvános jellege védi az egyszer kimondott IGEN-t, és segíti annak hűséges megtartását, ezért fontos bizonyíték a tanúk által hitelesített “papír” (vö. KEK 1631). A holtodiglan-holtomiglan érvényes IGEN annak is elismerése, hogy a Teremtő gondoskodott rólunk, testi-lelki társat adott nekünk. A házasság Istennek a férfiról és a nőről szóló teremtő tervének része (Ter 2,24; Ef 5,31), ez Krisztus és az Egyház szeretet-szövetségében teljesedik be (Ef 5,32). Elanyagiasodott világunkban a keresztény házasság kiváltságos lehetőség a teremtés és a megváltás, a test és a lélek harmonikus egységének felmutatására.

A másik fő gyökér a gondolatvilágom.

A másik fő gyökér a gondolatvilágom. Ebből lesznek a cselekedetek. A gondolatvilágodban mondogatod, aztán jönnek a sértő, goromba szavaid, amik – ha odavágod – már tettek. Ma még kérheted: Uram, segíts meglátnom, hogy a bálványozó szeretetemből, a számító gondolataimból milyen gyümölcsök lettek. Mindig azokra haragszol, akik nem azt termik, amiket vártál volna tőlük. Istennel szemben milyen kapcsolatban vagy? Akkor engedelmeskedsz, ha eszeddel érted, hogy ezt érdemes megtenni? Valaki egyszer így mondta: nem értem az Isten dolgait. Azt mondtam: ha értenéd, ő nem volna Isten. Az emberi gondolatokat értheted, az Övét soha. Bizalomból kellene engedelmeskedned! Szeretetből, látatlanból. Ne engedd, hogy az eszed kezdjen el okoskodni és vezetni. Akit az esze vezet, az eszeveszett. Ha útjaidat magad választod meg, azok nem Isten útjai. “Minden féltett dolognál jobban őrizd meg szívedet, mert abból indul ki minden élet” (Péld 4,23). Minden életút! A hiú, önző, magadat szerető, szeszélyes szívedből lesz az életutad, az elromlott házasságok, a gyerekek, akikkel nem tudsz együtt élni. Ez az út a gyökérből indul ki, az érzelem- és értelemvilágodból, a szívedből. Ezért mondta ki a jobb lator csendesen: “Mi ugyan méltán.” Ami velem történik, méltán van. Nyisd ki a szemed, ne bújj el, lásd meg, mi lett abból, ami a szívedben van. Az egész életeddel kerülj most oda az egyetlen, drága, szerető Orvos szemei elé. Egyedül ő látja át életed bajait. Az ő ígérete így szól: “Útait láttam, és meggyógyítom őt. Vezetem őt, és vígasztalást nyújtok néki” (Ézs 57,18).

A hívő élet nem más, mint élni Isten ígéretében.

A hívő élet nem más, mint élni Isten ígéretében. No csak ennyi? – kérdezhetné valaki. Tegyük szívünkre a kezünket! Akarhat-e valaki ennél többet? Hasonló ez ugyanis férfi és nő teremtettségbéli kötődéséhez – tudjuk, a házasság képét a Szentírás gyakran használja Isten és a Benne hívők kapcsolatának jobb megértésére. Akarhat-e valaki tehát többet annál, mint hogy választott társa egy életen át – oltár előtt esküvel megerősített ígérete szerint – szereti? Akinek ebben az ígéretben mégis csalódnia kellett, az a halál vesztesége utáni egyik legnagyobb – ha nem ténylegesen a legnagyobb(!) – lelki kínt élte át. Bizony a legnagyobb dolog, ha valaki tartani tudja az ígéretét! A hívő ember ezért kéri Isten támogató kegyelmét -, ha kell naponta! A kereszt jele egyben az Isten hűségének is a pecsétje. Isten örök hűségét semmilyen hatalom nem törheti meg. Ő azonban olyan szabadságra teremtett minket, hogy ha úgy gondoljuk/hisszük, hogy nincs szükségünk Őreá, mert elboldogulunk az életben Őnélküle is, akkor a hűségét visszautasíthatjuk. Aki ezt szíve mélyén valóban megteszi, na az az ember nemcsak istentelen, de el is veszett… lehet, hogy talán örökre, de ebben a végső szót csak a Mindenható mondhatja ki. Egy bizonyos: Isten hűségében élni nemcsak jó, de nagy kiváltság is! Mert biztonságban, s elrejtettségben élhetünk akkor is, ha a világ körülöttünk folyamatosan elveszíti az istenképűségét… (Frankó Mátyás)

A házassági kapcsolat a legrégibb isteni intézmény, de csak itt a földön működik.

A házassági kapcsolat a legrégibb isteni intézmény, de csak itt a földön működik. Odaát hasonlók leszünk az angyalokhoz. A családi kötelékeket itt kell értékelni, megbecsülni és méltó helyére tenni. Modern világunk megszavazza a házasságon kívüli párkapcsolatot vagy az egyneműek házasságát, amit Isten igéje bűnnek nevez, és mindjobban ellene szegül Isten akaratának.

A házasság isteni matematikája igen egyszerű! 1+1=1 -, azaz a megoldás az egy-ség!

A házasság isteni matematikája igen egyszerű! 1+1=1 -, azaz a megoldás az egy-ség! Ez azonban az Egy-Isten nélkül nem megvalósítható, kell hozzá az Ő ereje, hogy türelmet, kitartást, s megújuló szeretet kapjunk nap mint nap. A Mester is hangsúlyozza: “Szeresd felebarátodat, mint magadat!” Elméletileg mindenki szereti önmagát, a gyakorlat azonban mást mutat: soha ennyi önmagával elégedetlen ember nem volt, mint manapság! Elégedetlen a testével (testképzavaros!) a lelkével (depressziós!) és elégedetlen a teljesítményével is (egy vagy két tálentumot kapott, de minimum ötöt akar még hozzá szerezni!). S ha valaki már fiatalon totálisan elégedetlen önmagával, milyen ember lesz belőle 10-20-30 év után? Megkeseredett, cinikus, rosszindulatú… Aki veszi a bátorságot, s Isten előtti józansággal gondolja át életét, az nemcsak maga lesz stabil, de Istenbe vetett hite által maga is biztonságot nyújt másoknak – elsősorban övéinek: társának, gyermekeinek, családjának. Aki feleségét szereti, az önmagát szereti. Pál, aki az egyedüllétet választotta a házasság helyett, talán éppen azért tudja hitelesen megítélni a “helyzetet”, mert kívülről látja azt. S amikor a “felettébb nagy titokról”, azaz a házasságról beszél, akkor egyben az Egy-házra is gondol, mert az Istenben hívők közössége akkor igazán egy család, ha benne a családok is EGY-ek… (Frankó Mátyás)

Minden Isten dicsősége.

A házasság is egy szolgálat, mert egymás szeretése, elviselése, gondoskodás, munka, gyermeknevelés, ez az élet folyamán komoly szolgálatot jelent. E-nélkül az életnek nincs értelme. Bár vannak benne nehézségek, kudarcok, olykor hibák, mégis gyönyörű elhívás, és megéri az a sok munka, mert a végén amikor az ember megöregszik, akkor érik be a gyümölcse. Nincs szebb mint mikor az ember látja gyermekeit, és azok gyermekeit, és még az is előfordul, hogy a dédunokák életét is szemlélheti. Minden Isten dicsősége.

Nektek kell felépítenetek előzékenységgel, türelemmel, támogatással és olyan szeretettel, melyet a „jobb adni, mint kapni” jellemez

A házasság az, amit az esküvő után alakítotok ki. Nem csak úgy kialakul. Nektek kell felépítenetek előzékenységgel, türelemmel, támogatással és olyan szeretettel, melyet a „jobb adni, mint kapni” jellemez (Efézus 5:21-28). Ezért mondta Jézus: „Nem mindenki elég érett ahhoz, hogy házasságban éljen. Ehhez egy bizonyos adottság és kegyelem kell. A házasság nem való mindenkinek… ha képes vagy felnőni a házasság nagyságához, akkor tedd meg!” Másrészt viszont, ha egy férj és feleség Krisztust helyezi a házasságuk középpontjába, akkor kapcsolatuk olyanná fejlődhet, amihez képest társadalmunk szerelem-definíciója pehelykönnyűnek bizonyul a megmérettetésben.

A házasok tízparancsolata

1. Légy nyitott és fejlődőképes!
A házasság nem révbe érkezés, nem végcél - tudnod kell növekedni és elmélyülni a szeretetben házastársaddal.
2. Fogadd el házastársad másságát!
Ne ámítsd magad, hogy majd TE megváltoztatod házastársad egyik vagy másik tulajdonságát - na akard őt saját hasonlatosságodra formálni. Ez még egy embernek sem sikerült!
3. A MÁSIKAT akard boldoggá tenni, ne saját boldogságodat hajszold!
“Senkinek sincs nagyobb szeretete annál, mint aki életét adja felebarátaiért.”
“Szeretlek, mert vagy, mert ilyen vagy. Elfogadlak és vállallak minden pozitív és negatív tulajdonságoddal együtt egy egész életre.”
Ajándékozd neki teljesen az igazi gazdagság minden forrását: a teljes figyelmedet (ő a legfontosabb ember az életedben!), az idődet.
4. Magaddal szemben szigorúság, társaddal szemben engedékenység!
Ne várj mindig mindent őtőle! (Se a házimunkában, se a lelkiekben!)
5. Házastársadat a sorban SENKI és SEMMI meg nem előzheti!!
Mindig mindenben ő legyen az első - nem a gyerek(ek), nem a szülők (!), nem a munka, nem a karrier . stb.
Amikor valaki házasságot köt, el kell vágni - és tudni kell elvágni - a szülőkhöz kötődő szálakat!
6. Legyen rugalmasan kialakítva a felelősségmegosztás!
Ki-ki képességei, természete szerint végezze a családban előkerülő tennivalókat, és eszerint tartozzon érte felelősséggel.
7. Legyen nyitott a család mások felé is!
A legtöbb házaspár összeborul, mint a káposztalevél. Ez nem egészséges, elszigetelődéshez, belterjes probléma-felhalmozódáshoz vezethet. Legyetek keresztény család, és vigyétek al más családokhoz is az Örömhírt!
8. Tiszted az életet. Fogadd örömmel a gyermekáldást!
Mondj IGEN-t az életre! Isten is IGEN-t mondott Rád! Ahol a (leendő) szülők igaz szeretettel szeretik egymást és Istent, és letették életüket-jövőjüket Isten kezébe, ott minden más - anyagi, munkaügyi, szabadidős, hobby stb. - szempont eltörpül. “Ami szükséges, azt megadja az Úr.”
A testi szeretet Isten ajándéka a Számotokra. Gondoltál már arra, hogy megköszönd Neki?
9. Ne feledd dicsérni társadat!
Ez a szeretet, az együttlét örömének egyik kifejezése. Ne érjen véget az udvarlás az esküvővel! Végy időnként feleségednek egy-egy szál virágot “csak úgy”! Készíts néha férjednek gyertyafényes vacsorát - csak az ő kedvéért!
Nem elég egyszer, az esküvőn elmondani: “Szeretlek!” - hanem minden nap ezer jelét kell ennek adni - és néha nem árt újra és újra elmondani. Ne mondd, hogy “Úgyis tudja!”, mert nem TUDNI akarja, hanem nap mint nap TAPASZTALNI!!
10. Legyen ünnep és lazítás is betervezve - kettesben!
“Az Úr napját szenteld meg!” A vasárnap nem arra való, hogy a férj túlórákat, fusimunkát végezzen, vagy a feleség egész nap süssön-főzzön, és a héten elmaradt házimunkát csinálja! Miből akarsz adni, ha nem töltekezel? Pár óra a mézesheteket idéző békességben, egy kellemes séta a természetben - felüdít egész hétre.

A férfi és a nő házassága Isten gondolata, akarata.

A férfi és a nő házassága Isten gondolata, akarata. Jézus oda vezeti vissza, hogy külön neműnek teremtettünk, és emiatt (sem) jó az embernek egyedül. Isten tehát szükségletekkel indított útra bennünket (ezek közül két alapvető: társas-szociális, szexuális), de nem hagyott magunkra kielégítésük ügyében. Az említett szükségletekre Isten ajándéka a házasság. Isten szerinti keret, akarata szerinti tartalommal. Érzik a Jézust kérdezők, hogy a házasság, amiről beszél nekik, erős, kizárólagos, élethosszig tartó (paráznaság esetét kivéve) elköteleződést kíván mind a férfitől, mind a nőtől. A tanítványok az akkori lelki-szellemi szintjükön túlzónak tartják a férfi ilyen helyzetét az asszonnyal. Ennek fényében nem meglepő, ha a mai emberek egyre kevésbé akarják felvállalni a házasságkötés erős elkötelezettségét. Jézus szavai azonban továbbra is érvényben vannak, még ha egyre szaporodnak is azok, akik nem képesek elfogadni ezt a beszédet. Jézus fel sem tételezi, hogy az itt felsoroltakon kívül lehetne bárkinek elfogadható indoka az Isten által adott házasság útját mellőzni vagy módosítani. Ne próbálkozzunk vele mi se!

Tökéletes elfogadásra csak az képes, aki jelentősen “más” mint a felajánló maga; ez pedig azt jelenti, hogy a teljes odaadás nemi különbözőséget és sz

A “család” szóval klasszikus értelemben a házaspárt és gyermekeit jelölték, azt a kis közösséget, amelyben egy férfi és egy nő tartós kapcsolatra, kölcsönös szeretetre és az élet továbbadására kötelezték el magukat. A jogszabályok azonban anélkül, hogy a családot meghatároznák, rendelkeznek a családról, és ezzel azt sugallják, hogy felnőttek és gyerekek mindenféle csoportosulása azonos értéket képvisel a társadalomban. Hasonló a helyzet a “házasság” szóval is: akik házasságnak nevezik két ember alkalmi társulását, amelyben az élet továbbadásáról szó sincs, és sokszor nem is lehet, azt akarják elérni, hogy az ilyen kevésbé értékes kapcsolatok részesüljenek ugyanolyan védelemben és támogatásban, mint az életet forrásozó tartós szeretetközösségek. Korunkban az emberek gyakran bocsátkoznak szerelmi kapcsolatokba szilárd kötelék nélkül, nem is gondolva a kapcsolat tartósságára és kizárólagosságára. Eleinte “viszonyról” beszélnek, majd, ha a kapcsolat már bizonyos ideje tart, “partner”-nek nevezik egymást, mintha egy kereskedelmi szerződés részesei lennének. Vannak, akik “barátnőjükkel”, ill. “barátjukkal” élnek együtt, összemosva ezzel a barátság és a házasság fogalmát. A barátok ugyanis egymásnak a legjobbat akarják, a házasságban azonban a felek egymásnak ajándékozzák magukat. A kölcsönös legjobbat akarás még nem kölcsönös és teljes önátadás. A barátság, legyen az bármilyen finom és gazdag, nem ér fel a házassággal, mert a tökéletes önátadásban a másik a felajánlást -fizikailag, pszichikailag és lelkileg – teljesen elfogadja. Tökéletes elfogadásra csak az képes, aki jelentősen “más” mint a felajánló maga; ez pedig azt jelenti, hogy a teljes odaadás nemi különbözőséget és szexuális beteljesedést követel.

20100705

HÍVOM A CSALÁDOKAT 2010 júliusában

Kedves családok és házaspárok, kedves családokat szerető szerzetes- és paptestestvérek, kedves mindnyájan, akik a család és az élet mellett álltok!
Öregek a családban
A keresztény családban tudják: az öregek értékét nem az adja, hogy mennyivel tudnak hozzájárulni a családi kasszához, hanem az, hogy vannak, hogy a család életének részesei. A boldog családban mindenki ajándéknak tekinti a másikat, elfogadják egymást, és egymás javát akarják.
Életünket mindnyájan ajándékba kapjuk Istentől. Ajándék gyermekkorunk, ajándék felnőtt életünk, leginkább öregségünk ajándék, - még ha olykor nem is úgy éljük meg, - ezt ugyanis már nem mindenki kapja meg. Ezek az életszakaszok ugyanannak az egyetlen életnek, legszemélyesebb életünknek a fejlődési szakaszai. Az ajándékot akkor vesszük igazán birtokba, amikor elfogadjuk, hálatelt szívvel megköszönjük. Ahhoz, hogy öregségünket el tudjuk fogadni, el kell fogadnunk előző életszakaszainkat is, és őszinteségre, alázatra van szükségünk. A magukat elfogadó öregek könnyebben találják meg helyüket a családban, a családnak pedig nem terhet, hanem gazdagodást jelentenek. Szépen mondja a Zsoltáros: "Isten, te ifjúkorom óta oktattál engem; mindmáig hirdetem csodáidat. Öregségemre s aggkoromra se hagyj magamra, Isten, hogy hirdethessem az egész jövendő nemzedéknek karod erejét, hatalmadat és igazságodat, amely égig ér, Isten, aki nagy dolgokat cselekedtél: Isten, ki hasonló hozzád?" (Zsolt 71, 17-19)
Milyen ajándékot kaptatok idősödő szüleitekben? Milyen jelekből látjátok, hogy ti magatok, vagy rokonaitok, barátaitok átléptetek valamelyik következő életszakaszba?
A napokban mondta el egy nagymama, hogy lánya boldogan jött haza: megkapta a rég kívánt állást, ahol az eddigi fizetése másfélszeresét fogja kapni, igaz hogy a munkája is több lesz. Arra az aggodalmaskodó kérdésre, hogy nem jut-e így majd még kevesebb idő férjére és gyerekeikre, értetlenkedve válaszolta: de hiszen mondom, több lesz a pénzem!
A régi időkben az öregeknek kijárt egy bizonyos tisztelet, véleményükre, tapasztalataikra építettek a fiatalok. Felgyorsult életünkben a tapasztalatok hamar elavulnak, az életkörülmények megváltoznak, idősödve sokan elveszítik kapcsolatukat a mindennapi élet gyakorlatával. A nagymama nem tudja a mosógép programját beállítani, a nagypapa nem tud segíteni a gyerek matematika feladatában, az öregek nem tudják követni a tv-show-t, mit lehet akkor velük kezdeni? Azokban a családokban, ahol az értékek rangsorában az anyagiak, a lét praktikus problémái állnak az élen, ahol a családon belüli kapcsolatokat a másik valamire használhatósága határozza meg, bizony leértékelődik az öreg, a maga "elavult" tapasztalataival és "konzervatív" értékrendjével. Pedig milyen sokat kaphat a család azáltal, hogy az idős családtagok a maguk letisztult élettapasztalatának birtokában reagálnak a családtagok sikereire és kudarcaira, jó- vagy balszerencséjére, buzdítják szorgalomra, rendszeretetre a fiatalokat! Az öregekből sugárzó szeretet beépül az egész családba, erősíti a családi szeretet-kötelékeket.
Hogyan tudjátok a nagyszülőkkel éreztetni, hogy többet érnek nektek, mint egy remek háztartási alkalmazott, vagy egy tökéletes gyerekvigyázó?
Korunkban meghosszabbodott az élet, és ezzel együtt az öregek száma. Érthető, hogy ha valaki úgy érzi, hogy még jó erőben van, nehezen fogadja el, hogy valójában megöregedett. A családon belül is konfliktusokat okozhat ez, a fiatalok szeretnék életüket a saját elgondolásaik szerint berendezni, és az öregeket a napi gondoktól megkímélni - ez azonban nem tetszik az öregeknek, - az öregek pedig úgy látják, hogy a tapasztalatlan, éretlen fiatalok rossz irányt vesznek, és nem hallgatnak az okos szóra. Mindegyik fél a másik javát akarja, és fájlalja, hogy jóakaratát félreértik, sőt félremagyarázzák. Ezért fontos, hogy mindkét fél önmagát és a másikat el tudja fogadni, és találjon elegendő időt az őszinte, szeretetteljes beszélgetésre, egymás gondolatainak megértésére.
Az öregnek nem könnyű elfogadni azt, hogy már megöregedett, hogy már kifelé halad. Nem könnyű megfogadni az intést: "Nem tudhatod, / Hogy hány napod / Van mérve még. / Biztos csak egy: nem lesz elég." (Sík Sándor: Ember maradj!) De aki elfogadja, hogy nem a vég, hanem az élet beteljesedése közeledik, az ajándékként éli meg saját magát és környezetét is. Ahol a fiatalok elfogadják magukat is, a családjukban lévő öregeket is, könnyebb úrrá lenni a nehéz helyzeteken, a betegségeken, sorscsapásokon, anyagi gondokon, sérelmeken. A keresztény családban szolidaritás van a generációk között, ez pedig a társadalmi szolidaritás alapja.
Mi segít a fiataloknak és időseknek magukat és egymást kölcsönösen elfogadni? Mondjatok példát a generációk közötti szolidaritásnak a társadalmi szolidaritásra gyakorolt hatására!
Vannak, akik képességeik öregedéssel járó csökkenését is ajándékként élik meg. Egy nagy karriert befutott, világhírű operaénekesnő mondta el egy interjúban, hogy amikor hangját megkopni érezte, elkezdett operát rendezni, majd operaházat igazgatni, amire mindig vágyott, de a színpadi elfoglaltság mellett erre eddig nem jutott ideje. Boldoggá tette, hogy ezt a lehetőséget kapta, és nem kesergett az énekesi pálya bezárulásán. Jó, ha az öregek felfedezik, hogy öregségük milyen apróbb és nagyobb ajándékokat tartogat számukra. Az egyik ilyen ajándék az, hogy most már több idejük van, több időt tudnak ajándékozni másoknak, idősöknek és fiataloknak egyaránt. Jut idő mások meghallgatására, és saját gondjaik elmondására.
Nagy veszélye az öregségnek a magára maradottság, az egyedüllét. A gyerekek családot alapítanak, elköltöznek, a szülők magukra maradnak. Amíg ketten vannak, éltetheti őket a tudat, hogy szükségük van egymásra, hogy van, aki létezésüknek örül. De ha egyikük elmegy, a másikra rászakadhat a magány, a feleslegesség érzése. Ezért fontos a családi kapcsolatok ápolása, egymás életében való állandó jelenlét. Ne feledkezzünk meg a születésnapokról, névnapokról, házassági évfordulókról, ünnepeljük együtt a sikeres vizsgákat és szurkoljunk mindannyian az iskolai sportversenyen! Ha pedig segítségre van szükség, építsünk bátran a családi szolidaritásra! Ne engedjük, hogy a nehéz helyzetbe került idős ember elveszítse türelmét, hiszen "a szorongatás türelmet eredményez, a türelem kipróbáltságot, a kipróbáltság reményt, a remény pedig nem engedi, hogy megszégyenüljünk, mert Isten szeretete kiáradt szívünkbe a nekünk adott Szentlélek által." (Róm, 5,3-5)
Az elmagányosodás ellen véd a közösség is, hiszen azok a családok, amelyek egy-egy család-közösséghez tartoznak, mindig számíthatnak a többiekre. Sokszor hallani magukra maradt idősödő házaspárokról, akik felszabaduló energiáikkal a mozgalmi, vagy plébániai életben vállalnak aktív szerepet. Ha később ők szorulnak segítségre, a közösség róluk sem feledkezhet meg.
Hogyan oldható fel az idős ember magányossága, ha bezárkózik, kapcsolatait nem akarja ápolni? Hogyan találhatjátok meg a hangot az ilyen öregekkel?
Bíró László
a MKPK családreferens püspöke
a Magyar Katolikus Családegyesület elnöke
Kirándulni támad kedvünk a jegyesegyetlenemmel, hogy hová, azt maradjon titok. Mikor megérkezünk arra a helyre, akkor már ő is tudni fogja, miért ide kellett jönni ezen a napon.