Kedves családok és házaspárok, kedves családokat szerető szerzetes és
paptestvérek, kedves mindnyájan, akik a családi élet mellett álltok!
Januárban: | küldöm a szülőket a gyerekekhez, a gyerekeket a szülőkhöz. Tudatosan törekedjünk egymást a szűkebb és tágabb családon belül is megérteni, teljesebben megismerni, elfogadni! Bontsuk le a belső egység előtti akadályokat szóval és tettekkel! |
Amikor egy gyermek megszületik, teljesen rászorul szüleire. Segítő
közreműködésük nélkül léte forog kockán. A tudomány bizonyítja, a
tapasztalat megerősíti, hogy az újszülött gyerek kapcsolata szüleivel
egész életét döntően befolyásolja. Pótolhatatlan veszteség éri azt a
gyermeket, akinek nélkülöznie kell az édesanyja, édesapja ölelését,
boldogító közelségét. Nincs olyan tökéletes gyermekvédő intézet, amely
képes lenne pótolni az anyai szív melegét. Valami hiányzik azonban annak
az asszonynak az életéből is, aki nem kaphatta ajándékba gyermeke első
mosolyát. Mennyi örömet, boldog percet adhat a szülők és gyermekek
közötti kapcsolat! Individualista társadalmunk bizony nem segíti ezeknek
a kapcsolatoknak elmélyülését, a nem éppen család-barát munkahelyek,
hivatalok pedig csak további akadályai a személyes kapcsolatok
kiteljesedésének. Ahol a helyén van a szülő-gyerek kapcsolat, ott
mindenki gazdagodik, ahol akadozik, ott mindenki sérül.
Egészséges társadalom csak egészséges családokból építkezhet, a család
egészségéhez azonban elengedhetetlenül szükséges a családon belüli
kapcsolatok épsége. Ezért első lépése evangelizációs küldetésünknek a
családon belüli misszió. Nem lehet hitelesen evangelizáló közösség, team
az a család, melyben a belső kapcsolatok elszemélytelenedtek,
eltárgyiasultak.
Minden közösséget, a családot is a közös célok, feladatok, a közös munka
és pihenés teszik igazán eggyé. A szülők akkor járnak el helyesen, ha
be merik vonni gyermekeiket a ház, az otthon-körüli munkákba, ha
megosztják velük - az ő szintjüknek megfelelően - gondjaikat, örömeiket.
Nem az a helyes alapelv, hogy "te csak tanulj édes fiam, én majd
elvégzem az itthoni munkát". Ne a feladatoktól kíméljük meg a gyereket,
hanem kapcsolataink elhidegülésétől, attól, hogy mindenki csak a maga
ügyeivel foglalkozzék. A család közjava legyen közös felelősségünk,
örömünk.
Fontos, hogy a gyerekek is vegyenek részt a szüleik életében. Minél
nagyobbak, annál jobban láthatják a szülők problémáit, annál többet
tehetnek a belső egység érdekében. A szülők arra törekednek, hogy
gyermekeik önállóan gondolkodó, önállóan dönteni tudó emberekké
váljanak. Az önállóság azonban nem tévesztendő össze az elszakadással.
Sok fiatal azzal akarja önállóságát magának és a világnak bizonyítani,
hogy "nem köti szülei orrára": hová megy, kikkel lesz együtt, és mikor
jön haza. Pedig így csak gyökereitől szabadul meg, egy vihar aztán
könnyen elsodorhatja.
Mind a szülőknek, mind a gyerekeknek feladata a belső, családon belüli
misszió. Fogadjuk el egymást, osszuk meg az örömöket-gondokat, viseljük
egymásnak gondját, legyünk állandóan kapcsolatban egymással! "Család
légy az, ami vagy!" - mondta II. János Pál pápa, legyetek tehát egymásra
figyelő, együtt időző közösség. A család egyik tagja se legyen saját
otthonának külső szemlélője, felnőtt és gyermek egyaránt aktívan vegyen
részt a család életében. Mindegyikünket kell, hogy érdekelje, kivel mi
történik, kell, hogy figyelmünk és időnk legyen egymás meghallgatására.
Előbb utóbb minden családban kerülhet valaki olyan helyzetbe, hogy
segítségre, ápolásra vagy gondozásra szorul. Ne engedjük, hogy ilyenkor
előtérbe kerüljenek a hasznossági szempontok, és háttérbe szoruljon a
szeretet, a szolidaritás, a kölcsönös tisztelet. Szülő és gyermek
kölcsönösen törekedjenek megérteni, megismerni egymás észjárását. A
családra is igaz, amit egy kiváló vezető mondott beosztottjainak:
"Vitatkozni szabad, veszekedni tilos! Helyes a másikat a jóról
meggyőzni, legyőzni azonban sohase szabad."
Kevés az időnk. Szülők, gyerekek egyaránt hajszában élnek. Mégis,
tudjunk egymásnak időt ajándékozni, mégpedig minőségi időt, ne csak az
értéktelent, a maradékot. Egy feleség mesélte, hogy harmincévi házasság
után fedezte fel: férje mindannyiszor lemond a számára fontos
kikapcsolódást jelentő újságolvasásról, amikor ő elmeséli négy gyermekük
és a nagyszülők ellátásával eltöltött - semmi rendkívülit felmutató -
napját. A férj ilyenkor teljes odaadással hallgatja, reflektál az
elmondottakra, egy pillanatra sem tekint az újságjára. A feleség sem
mulasztja el megkérdezni, mi történt veled a munkahelyeden, mi volt az
örömöd, szomorúságod. Kevés idejükből is tudtak értékeset adni
egymásnak.
A küldetésünk része hittapasztalataink megosztása a családon belül is.
Ha ezeket a tapasztalatokat csak magunknak gyűjtögetjük, hasonlóvá
válunk a talentumát elásó szolgához (vő. Mt 25, 14-30). Milyen öröm és
mekkora egységesítő erő, ha egy család együtt mehet a szentmisére,
közösen tudnak kiértékelni egy prédikációt, ha van közös családi
imádság. És mekkora fájdalom, ha valaki a legbelsőbb vallási élményét
nem tudja megosztani a családban!
A fiatalok gyakran hajlamosak arra, hogy az idősebb generáció
véleményét, nézeteit elavultnak, idejétmúltnak tekintsék. Nehezen
fogadják el szavaikat, ha a saját életükkel, példájukkal hozakodnak elő.
A gyerekek ilyenkor elfelejtik, hogy ugyan sok minden megváltozott a
világban a szülők fiatalsága óta, a hittapasztalatok azonban
örökérvényűek. A fiatalok által megélt hitélmények viszont sokban
gazdagíthatják az öregek hitét. Akár fiatalok vagyunk, akár öregek,
legyünk nyitottak egymás felé! Sohase zárkózzunk be a magunk világába,
forduljunk őszinte érdeklődéssel egymás felé!
Beszéljétek meg a családi körben vagy közösségeitekben:
Ha már házasok vagytok:
Hogyan teszitek családi kapcsolataitokat napról napra személyesebbé?
Melyek voltak azok a közös célok és feladatok, amelyek összefogták a
családot? Hogyan szoktátok bevonni gyermekeiteket fontos döntéseitekbe?
Ha még házasság előtt álltok:
Milyennek látjátok szüleitek, nagyszüleitek kapcsolatát? Mennyiben
jelent ez mintát számotokra? Eleveníts fel egy sikeres beszélgetést
szüleiddel! Hogyan sikerül részt venned szüleid munkájában? Eleveníts
fel egy ilyen élményt: "Az öregemnek mégis igaza volt!"
Küldöm a család minden tagját a belső egység építésére!
Bíró László
a MKPK családreferens püspöke
a Magyar Katolikus Családegyesület elnöke
a MKPK családreferens püspöke
a Magyar Katolikus Családegyesület elnöke