Tűrj Krisztusért és Krisztussal, ha uralkodni akarsz Krisztussal.

Kedves Testvérek!

A házasság Isten nagy ajándéka a szeretetre teremtett embernek. Ez a kincs azonban kiaknázatlan marad, ha az ember nem tud élni vele. Bonyolult világban élünk, az embert kicsi gyerekkorától számtalan jó és rossz behatás éri, nem könnyű eligazodni. A házasságra, és az arra épülő családi életre sem könnyű jól felkészülni, de nincs könnyű dolga a felkészítésre hivatott lelkipásztoroknak és segítőiknek sem.

Az utóbbi évtizedekben zajló – és még korántsem lezárult – gyors változások hatására a párkereső fiatalok újszerű elvárásokkal, az életről, boldogulásról, sikerről a régebbi időktől eltérő, de egymásétól is nagyon sokban különböző képzettel fordulnak egymás felé. Bármilyen gondosan készítik fel őket az esküvőjükre, ha házasságukban csak kapcsolatuk legalizálását, életük keretét látják, nehezen válnak a társadalom boldog és boldogító alapsejtjévé. Ezért fontos, hogy ne csupán az esküvőre, hanem a házasságra, az életen át tartó közös útra készítsék fel őket. Valójában egy hosszú folyamatról van szó, amelynek a párkapcsolat kezdetén, sőt, még előbb el kell kezdődnie, még mielőtt a fiatalban felébred a párkapcsolat iránti vágy. A fiataloknak sok elméleti és gyakorlati ismeretre van szükségük, de legalább ennyire fontos az önátadásra, a hiteles házastársi szeretetre nevelés, az egyház és a civil társadalom jövőjét építő új családok alapítására való készség kialakítása. Nem könnyű az adott körülmények között a leghatékonyabb módszereket megtalálni, de nagyon fontos, hogy elősegítsük a fiataloknak az egyházi közösségbe való beilleszkedését, hogy azután házasként is a közösség alkotó tagjai maradjanak.

Az Olasz Püspöki Konferencia Család- és Életügyi Bizottsága belátva, hogy a hagyományos jegyes oktatás néhány alkalomból álló tanfolyama nem képes a mai fiatalokat a keresztény házasságra és családi életre megfelelően felkészíteni, évek óta munkálkodik a szemléletváltáson, az új időknek és a Katolikus Egyház tanításának is megfelelő házassági felkészítés megalapozásán. Az elméleti alapokat egy tanulmánykötetben foglalták össze (megjelent magyarul Jövőnk a család – A jegyesség címmel, Új Ember kiadó, 2005), ezt követték a lelkipásztori irányelvek, melyet magyarul most adunk közre A házasságra és a családi életre való felkészítés lelkipásztori irányelvei címmel. (A kiadvány nyomtatott formában a Szent István Társulat könyvesboltjaiban kapható, interneten pedig itt található: http://www.katcsal.hu/2013_2ne/hazassagra_felkeszito.pdf ) E kis könyv kiadásával hozzá szeretnénk járulni ahhoz, hogy ebben a nehéz, nagy felelősséggel járó, de áldásos munkában nálunk is egy új szakasz vegye kezdetét.

Kérjük a Szentlelket, mutassa meg nekünk a házastársi szeretetre való nevelés új formáit, segítse a házasságra készülőket és az őket felkészítőket útjukon. Kérjük mindannyiukra, a szerelmesekre, a házasságra készülőkre, a házasokra és lelkipásztoraikra a Boldogságos Szűz oltalmát.

Bíró László
az MKPK családreferens püspöke,
a Magyar Katolikus Családegyesület elnöke

Az igaz házasélet alapérzése: “nem énértem”, hanem “őérte”.

Lehet elmegyek, de itt leszek…
Amíg érez a kezed, amíg néha még rám vársz,
egy mozdulatban egyszer majd újra megtalálsz.
Nézd itt az arcodon, egy csepp, hogy eltévedt!
Sose bánd, ne szégyelld!
Egy cseppnyi bánat ébredt ma értem és érted.

Napi négy ölelés kell a túléléshez, nyolc a szinten maradáshoz és tizenkett

Mennyi ideig tart a megvilágosodás?

Egy fiatal és komoly tanítvány a tanítója elé járult, és megkérdezte tőle:

– Ha nagyon eltökélten és szorgalmasan fáradozom rajta, mennyi ideig fog tartani a tudatom megszelidítése?

A tanító elgondolkodott egy pillanatig, aztán azt mondta:

– Tíz évig.

A tanítvány erre így szólt:

– Tíz év?!… Mi lenne, ha minden erőmet latba vetve, teljesen a megvilágosodásnak szentelném magam? Akkor mennyi ideig tartana?

A tanító erre elmosolyodott, és azt mondta:

– Húsz évig.

– Húsz év?! – ismételte a tanítvány. De ha mondjuk, megnégyszerezném az erőfeszítéseimet, akkor mennyi időt venne igénybe?

A tanító minden habozás nélkül azt válaszolta:

– Negyven évet.

– De hát hogy van ez? – kérdezte a csalódott tanítvány. Minden alkalommal, amikor azt mondom, hogy elszántabban dolgoznék a megvilágosodásért, azt mondod, hogy hosszabb ideig fog tartani. Miért?

– Azért – mondta a tanító, mert amikor egyik szemeddel a cél felé kacsingatsz, akkor már csak fél szemmel figyelsz az ösvényre.

A boldog házasság és a boldog élet egyik titka

A boldog házasság és a boldog élet egyik titka, hogy az ember arra törekszik, hogy ajándékká váljon, és mindent, amit kapott, Isten szép ajándékaként megköszönjön. Nem szabadna magától értetődőnek lennie, hogy valakinek a szívét megnyerted, és most főz, mos, vasal rád, elrakja a szétdobált holmidat, hogy ápolt legyél, jól érezd magad. Köszönd meg neki!

Hálát adhatsz azért is, ha társad meghallgat és megért, nyugtató, bátorító szavai írként hatnak a sebeidre. Ajándéklétedet Istennek megköszönve továbbajándékozod, és hálából a másik ember ajándékként önmagát adja neked. Isten, bár nem kérted, a létbe hívott téged is, megajándékozott a teremtett világ csodálatos szépségével. Bölcsességében jónak látta, hogy feladatot bízzon rád, hivatást adott, hogy társa legyél a világ továbbteremtésében. Minden szép céllal, melyet dobogó szívvel felvállaltál és verejtékes munkával bevégeztél, minden kísértéssel, amit legyőztél, minden könnycseppel, amit hullattál, önmagadat és e szép világot teremtetted tovább. Isten megajándékozott házastársaddal, hogy vándorlásod az örök cél felé szép legyen. Hidd el, minden, minden, amit adott, ajándék volt!

Mondd ki alázattal: hála mindenért!

Böjte Csaba testvér