Gondolatok a szeretetről

Ha azt mondom: asztal, akkor mindenki számára egyértelmű, hogy ez a fogalom egy három vagy több ponton alátámasztott vízszintes felületet jelent, leggyakrabban 80 cm körüli magasságban. Mit takar ez a nyolc betűből álló szavunk: szeretet?

Amikor ezt a kérdést teszem fel hallgatóimnak, ismerőseimnek, barátaimnak, sokszor válaszolnak tanácstalanul: valami érzésféle, érzelem. A szeretet szó különböző ragozott alakban, szóösszetételben oly sokszor hangzik el beszélgetésekben, társkapcsolatokban, prédikációkban, felhívásokban, hogy úgy gondolom, hasznos, ha egy kicsit alaposabban szemügyre vesszük.

Sokan a szeretet lényegét abban látják, hogy szeretik őket, és nem abban, hogy ők szeretnek valakit, hogy képesek a szeretetre. Életük központi kérdése, hogy miként tehetik magukat szeretetre méltóvá. Céljukat különbözőképpen kívánják elérni: pénz és hatalom megszerzése útján, a test és az öltözködés latba vetésével, vagy úgy, hogy kellemes modort sajátítanak el, érdekesen társalognak, készségesnek, szerénynek, jóindulatúnak mutatkoznak.

A vágy, hogy mások (pl. valamelyik szülő) szeretetét elnyerjük, már gyermekkorban is meghatározó lehet. Ez a belső igény teheti érzelmileg zsarolhatóvá gyermekeinket, lehet forrása az oly sok leánygyermeknél kialakuló és néha egész életen át útitársnak szegődő „megfelelési kény­szernek”. Valójában mások felénk irá­nyuló szeretete a saját „fontosságunk” megélését, egyik alapvető emberi szükségletünk kielégítését jelenti.

Szaktekintélyek bevonásával néz­zünk a szeretet főnevünk mélyére.

A Czuczor-féle magyar nyelv értelmező szótára szerint a szeretet lelki vonzódás (benső vonzalom) valaki vagy valami iránt, illetve valami élvezetének vagy kedvtelésének a ténye.

Pál apostol szerint a szeretet emberi magatartás, amely a cselekedeteken keresztül nyilvánul meg. A szeretet dicséretében a következőket mondja: „A szeretet hosszútűrő, kegyes; a szeretet nem irigykedik, a szeretet nem kérkedik, nem fuvalkodik fel. Nem cselekszik éktelenül, nem keresi a maga hasznát, nem gerjed haragra, nem rója fel a gonoszt. Nem örül a hamisságnak, de együtt örül az igazsággal.” (Károli-fordítás)

Erich Fromm, a szeretet világhírű pszichológusa szerint a szeretet emberi mivoltunk fenntartásának egyik alapfeltétele, egy művészi szint­re emelhető „mesterség”, amely­nek „fogásai” megtanulhatók. Pál apostollal összhangban ő is azt vallja, hogy a szeretet ismérve az az emberi magatartás, megnyilvánulás, amelyet másokkal szemben tanúsítunk.

Hogy a szeretet megtanulható, azt a magam példáján tudom bizonyítani. Életem ötödik évtizedében járva vált világossá számomra, hogy meg kell ismernem és meg kell tanulnom a szeretet fortélyait ahhoz, hogy egy kiegyensúlyozott, jól működő társkapcsolat résztvevője lehessek. Naponta élem át, hogy ez a stúdium élethosszig tarthat.

Nem ugyanaz valakit szeretni vagy valaki által szeretve lenni. Az én élet-olvasatomban a kiegyensúlyozott, szeretetteljes kapcsolat azt jelenti, hogy a szeretet mint benső vonzalom és mint „cselekedet, magatartás” egyaránt jelen van szereplőinek életvitelében. Akár társkapcsolatról, akár szülő-gyermek kapcsolatról, akár a Fennvalóval való elmélyült kapcsolatról legyen szó.

Ejtsünk még szót a Szeresd felebarátodat, mint önmagadat bibliai pa­rancsról. Óriási üzenete ennek: senkit sem tudunk jobban sze­retni, mint önmagunkat. Ön­magunk vagyunk szeretetképességünk korlátai.

Végül hallgassuk meg Kahlil Gibrant is a Prófétában: „A szeretet nem ad egyebet, mint önmagát, és nem vesz el semmit, csupán önmagából. A szeretet nem birtokol és nem birtokolható.”

Tisztelettel: Péter Gábor tanító

Metta Szutta - A szeretetről szóló példabeszéd

Így cselekedjen, aki tökéletességre törekszik, miután meglelte nyugodt helyét: legyen erős, egyenes, megingathatatlan, de gyöngéd legyen, megszólítható és alázatos. Legyen igénytelen és szerény, a tevékenység ne lepje el, okosan éljen, megzabolázva ösztöneit, de legyen gondtalan, derűs. Minden lény örömben, békében éljen, legyen boldog minden, mi él. Legyen élőlény bármiféle, vándorló vagy egyhegyben lakó, apró, közepes vagy nagyra nőtt, látható vagy rejtőzködő, közelben vagy messze élő, világra jött vagy magban lévő, legyen boldog minden, mi él. Ne ítélkezzen soha mások fölött, ne legyen önhitt, más kárára harag vagy ellenszenv miatt ne törjön. Ahogy az anya élete árán is megóvja gyermekét, ölelje magához lelkesen az élőlényeket. Mindenkihez jóságos legyen, előítélet ne nyűgözze szellemét. Ne korlátozza őt a tér, a fent, a lent, láthatárát ne szűkítse ellenszenv, gyűlölködés. Legyen nyitott szívű. Ebben a szellemben álljon, járjon, üljön, feküdjön és soha ne lankadjon el. Ez ami istennek tetsző lét e világban.

A jó házasság titka

A vasútállomáson egy idős bácsi a feleségét várja. Mikor a nénike megérkezik, megölelik egymást.

- De jó, hogy végre megjöttél, úgy hiányoztál! - szól a bácsi.
- De jó, hogy végre látlak, olyan hosszú volt ez a két nap - válaszol a néni.
 A közelben álldogáló fiú, aki a barátnőjét várja, meghatódik a jelenet láttán és odalép hozzájuk.
- Ne tessék haragudni, önök mióta házasok?
- Éppen 50 éve - hangzik a válasz.
- Remélem mi is ilyenek leszünk ötven év múlva a kedvesemmel - mosolyog a fiú. A bácsi odalép hozzá, megfogja a vállát és azt mondja:
- Fiatalember, maga ezt ne remélje. Maga ezt döntse el.

(levélben kaptam)

Szeretlek, amikor rád gondolok,
Szeretlek, mikor téged olvasok,
Szeretlek, amikor csak neked írók,
Kérlek soha ne felejts galambom.


Szeretlek, látlak álmomban aranyom,
Szeretlek, ölellek mindenkor angyalom,
Kérlek soha ne hagyd veszni galambom.


Szeretlek, várlak csak reáNk gondolok,
Szeretlek soha nem feledlek galambom.


Szeretlek szívem, ezt mindig bizonyítóm!

Szeretlek, amikor rád gondolok,
Szeretlek, mikor téged olvasok,
Szeretlek, amikor csak neked írók,
Kérlek soha ne felejts galambom.


Szeretlek, látlak álmomban aranyom,
Szeretlek, ölellek mindenkor angyalom,
Kérlek soha ne hagyd veszni galambom.


Szeretlek, várlak csak reáNk gondolok,
Szeretlek soha nem feledlek galambom.


Szeretlek szívem, ezt mindig bizonyítóm!

Jarrid Wilson: A házasság titka

"Vallomással tartozom. Randizok valakivel, pedig nős ember vagyok.
Ez a lány csodálatos teremtés. Szép, okos, ötletes, erős és szilárdan hisz istenben. Imádom őt vacsorázni vinni, meg moziba, színházba, és sosem mulasztom el elmondani neki, milyen szép szép. Öt percnél tovább sosem tudok rá haragudni, és a mosolya mindig beragyogja a napomat, akármilyen ramatyul érzem magam. 

Néha váratlanul betoppan a munkahelyemre, pompás ebédet kanyarít, vagy meglep valamivel, amit ő sütött. El sem tudom hinni, milyen szerencsés vagyok, amiért nős férfi létemre randizhatok. Szeretném, ha sokan kipróbálnák, mert ez tényleg megváltoztatja az ember életét.
Ja, bocs! Mondtam már, hogy az illető, akivel randizok, a feleségem? Miért, mit vártatok?

Azért, mert házas vagy, még nem kell lemondanod a randizásról.
Továbbra is randizni akarok a feleségemmel, pedig már rég megvolt az esküvő. Az udvarlásnak nem muszáj véget vetni csak azért, mert már kimondtuk a boldogító igent. Sokszor láttam már, hogy párkapcsolatok megrekednek egy bizonyos szinten, mert a pár tagjai véget vetettek az udvarlási korszaknak. 

A randizás során különleges módon ismerhetsz meg valakit. Miért kellene ezt abbahagyni? Nem is szabad. Az első randikon tapasztalt finom remegésnek a gyomorban nem szabad megszűnnie amiatt, hogy telnek az évek. Mindennap úgy kelj fel, hogy udvarolsz a társadnak, mintha csak az első randik egyikén lennél. Drasztikusan javulni fog a kapcsolatotok.
Ha párkapcsolatról van szó, a folyamatos kommunikáció és a felfedezések öröme a legfontosabb. Senki nem akar együttélni olyan emberrel, aki igazából nem is kíváncsi rá.

Arra szeretnélek biztatni, hogy randizz a pároddal, próbáld minél jobban megismerni, és fogadd el, hogy az udvarlást nem szabad befejezni pusztán azért, mert már elhangzott az a bizonyos igen.

Érdekes álmom volt, ami olyan volt mint akár a valóság

Az álmom lényege, egy bizonyos nagy titok, remélem nem leszen rá szüksége, de ahhoz vissza kellene mennem az IWIW-re, ahová meg nem mehetek, így meglátjuk mikor leszen az álmom valósággá. Annyit még felfedhetek belőle, nem örültem neki, hogy ismerem már a nevét, személyesen sem mutattam felé azt, hogy az úgy történjen meg. Bár már többször volt ilyen álmom, de ennyire tisztán, hogy mi következhet, ennyire tisztán nem kaptam kézbe. Nem volt szimpatikus, már akkor sem, de valami miatt, mégis a saját osztálytársamnak ott kell lennie ott ahol tudom, hogy leszek többségében. További információ Őneki, könnyebb lenne a helyzete mint a lelkitársamnak, jegyesegyetlenemnek, de ez szinte nem az én dolgom, s ha tényleg addig az időpontig megtörténik, akkor szerintem meg kellene változnia annyira, hogy a másik álmomban lévő esetek felszínre kerüljenek. Előbb vagy utóbb felszínre kerülnek, mint ahogyan előbb vagy utóbb felismerhetik akiknek szintén ott lehetnek... (20140405)