A tétlenség
Éjjel azon rágódtam, hogy miért ébredtem fel fél egykor, s olyanok jöttek az eszembe, honnan volt a víz, amely csak a bárkában meglevők maradtak életben.
Aztán, hányan gúnyolták Noét és családját, de ő töretlen hittel
építette meg a bárkát, amely az Ararát hegyen feneklett meg, mégis
honnan volt annyi víz, s akkor eszembe jutott Vízözön Noé idejében, Tűzözön a VégIdőkben.
Szóval Tűz is van annyi a Földünkön, mint ahogyan Víz is volt. S
tudjátok az a legszebb mindebben, hogy most már elég sok mindenre
rájöhetettek, de még mindig vannak közületek akik most is magassarkúban
érkeztek. Azoknak egy ajánlat, fél órán keresztül futkározzanak, ebben a
teremben, hogy megértsék amit azok akik már elhagyták afféle
lábbeliket. Ahogyan a férfiakat is megkérem, akik acélbetétes bakancsban
jöttek, hogy meghallgassák az előadásomat, jó futkározást a teremben,
sőt még jobbat is tudok, ott vannak a szántóföldek, úgyis le van fagyva,
hogy érzeltessem milyen a tűzözön elől való menekülési lehetőségek
tárháza.
AZ ÁLLATOK ÉS A FÖLDI MÁGNESES VONALAK KÖZÖTTI KAPCSOLAT
Dr. Emilio J. Gimeno Migraciones, Comunicación y Neuromagnetismo Animal című könyvében magyarázatot ad az állatok és a Föld mágneses vonalai között felfedezett kapcsolatra.
Fontos megjegyezni, hogy a geomágnesesség a Föld mágneses terét tanulmányozza, azt a mágneses területet, amely a Föld belső magjától (vas- és nikkelötvözetből álló szilárd réteg) a napszéllel, a Napból kiinduló nagyenergiájú részecskék áramával való találkozásáig tart. "Ez megközelítőleg egy mágneses dipólus mezeje, amely a tengely forgásához képest 11 fokos szögben van megdöntve, mintha egy mágnes lenne a Föld középpontjához képest ilyen szögben elhelyezve".
Tisztázni kell, hogy a földrajzi pólusok különböznek a mágneses pólusoktól.
A földrajzi pólusok azok a pontok, amelyeken a Föld forgástengelye áthalad, míg a mágneses pólusok azok a pontok, amelyek az iránytű végeit jelölik. Bár helyzetük nem esik egybe, általában közel vannak egymáshoz.
A Föld mágneses mezeje lassan változik az idő múlásával, mivel a Föld külső magjában lévő olvadt vasötvözetek mozgása hozza létre (geodinamika). Ez azért van, mert a Föld külső magja nem szilárd.
A Föld mágneses mezeje megfordul, az északi és a déli geomágneses pólus évszázezredenként cserél helyet egymással. Ezek az elfordulások olyan nyomokat hagynak a kőzetekben, amelyek lehetővé teszik a paleomágnessel foglalkozó szakemberek számára, hogy kiszámítsák a kontinensek és óceánfenék múltbeli mozgásait a lemeztektonika eredményeként.
Az évek során számos olyan vizsgálatot végeztek, amelyek lehetővé tették a magnetorecepció felfedezését, amely egyes élőlények és agyi kapcsolataik érzékeny képessége, amely lehetővé teszi számukra, hogy érzékeljék a mágneses mező irányát és érzékelését, ami kihatással van az állatok viselkedésére, oly módon, hogy információt szereznek az irányról és a szélességről.
Először Dr. Michael Walker, az Aucklandi Egyetem (NZ) munkatársa fedezte fel, hogy a halak, tonhalak és pisztrángok orrüregéhez kapcsolódó agysejteket mágneses mezőkkel lehet stimulálni.
Későbbi vizsgálatok kimutatták, hogy:
* vannak olyan orrsejtek, amelyek reagálnak a mágneses mezőkre.
* Ezekben az orrsejtekben magnetitláncok vannak, amelyek iránytűként működtek, követve a mágneses mezőket.
* A magnetit hatása változásokat okoz a sejtmembránban, lehetővé téve a töltött részecskék be- és kimozdulását a sejtekből. Ez a töltés elektromos impulzusokat válthat ki, amelyek az agyban keletkeznek.
Későbbi vizsgálatok kimutatták, hogy számos állatnak vannak mágneses receptorai a szemében, fülében vagy orrában.
2011-ben sikerült kimutatniuk, hogy a madarakra, tengeri teknősökre és tengeri homárokra vándorláskor hatással vannak a mágneses változások, mivel megváltozik a fényhullám hullámhossza.
A 2012-ben végzett vizsgálatok kimutatták, hogy a galambok fülében magnetitkristályokkal rendelkező sejtek találhatók, amelyek szoros kapcsolatban állnak az agy mintegy 300 neuronjával, amelyek információt kapnak a szögdőlés és a mágneses mező érzékeléséhez a madarak tájékozódása és vándorrepülése során.
Az új tanulmányok összefüggéseket mutattak ki a fény, a nap irányától, a napszaktól, a mágneses mezők és a tengeri és szárazföldi állatok, madarak stb. által megtett utak között.
Néhány példa:
A galambok rendelkeznek magnetitvegyületekkel a csőrük közelében és kriptokrómokkal a szemükben, amelyek idegkapcsolattal rendelkeznek az agyukkal, és amelyek lehetővé tennék számukra, hogy éjszaka és felhős napokon tájékozódjanak, kiemelve a fény hatását, hogy vezessék magukat és érzékeljék a mágneses mezőket,
A cápák és a ráják számos csatornával rendelkeznek, amelyek a bőr pórusaiban kezdődnek és a test belsejében végződnek. A csatornák belsejében egy zselé található, amely elektromos vezetékként funkcionált, és egy hólyag, amely lehetővé teszi számukra, hogy érzékeljék az elektromos mezőt. Az óceáni áramlatok a Föld mágneses mezeje mentén haladva a cápák és a ráják által érzékelhető elektromos áramlatokat hoznak létre, amelyek a vándorlásaikhoz igazítják őket.
A bálnák vándorlásaik során a bőrük érzékenységének köszönhetően tájékozódnak, amely lehetővé teszi számukra, hogy megkülönböztessék a víz hőmérsékletét és azt a területet, ahol tartózkodnak, valamint a mágneses erő változásait, amelyek a különböző helyeknek megfelelően változnak.
A hangyák úgy menetelnek, hogy a nap képe mindig ugyanazt a pontot találja el a szemükben. Azt is felfedezték, hogy a fekete hangya antennái nagyszámú mágneses részecskét (magnetiteket) tartalmaznak, amelyek érzékelőként képesek érzékelni a Föld geomágneses pólusainak helyzetét, és így az élőhelyükön belüli helyzetüket. A mágneses vonzást idegi jelekké is képesek átalakítani, amelyeket az idegrendszer a rovar központi ganglionjába továbbít. Ezek a hangyák körülbelül 13 fokos szögben mozognak a Föld észak-déli mágneses tengelyéhez képest.
Az emlősöknél a mágneses érzékelést patkányokon, egereken, denevéreken, lovakon, teheneken és kutyákon vizsgálták. Gyakran megfigyelhető, hogy a tehenek észak-déli irányba tájékozódnak evés és alvás közben, valamint a szarvasok is észak felé tájolják fejüket legelés vagy pihenés közben. A mágneses összehangolás tűnik a magyarázatnak.
A Mennyország által az állatok atipikus viselkedéséről adott kinyilatkoztatások fényében feltételezhetjük, hogy a radioaktív és ipari szennyezés mellett a mágneses változások is nyilvánvaló módon megnyilvánulnak az állatvilágban, és hogy ez a jelenség ezért a nagy bolygói változások előjátéka.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése